A Megyer-hegyi Tengerszem

Megyer-hegyi tengerszem tó és környéke az Aggteleki nemzeti Park kezelésében álló egyedülálló volt malomkőbánya nagy jelentőségű bányatörténeti és földtani, valamint a bányászkodás befejezése óta kialakult botanikai és zoológiai emlék, védett terület, a Megyer-hegyen, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.

 

 

Tengerszem – avagy a helytelen földrajzi nevek

A földrajzi tulajdonnevek között sok olyat találunk, amelyek nem igazán fedik a valóságot. Úgy is mondhatnánk, hogy földrajzi szempontból helytelen nevet viselnek. Az Oregon államban található Crater Lake nem krátertó, ahogy a neve sugallja, hanem kalderató, azaz egy egykori tűzhányó teteje beszakadt, s az így kialakult kalderában gyűlt össze a tó vize.

Jordánia és Izrael határvidékén terül el a Holt-tenger, ami valójában csak egy tektonikus eredetű tó, nem tenger, mint a neve hirdeti.

A magyarországi földrajzi atlaszokban az Északi-sark körül a Jeges-tenger nevét olvassuk. Valójában egy óceánról van szó, ezért Jeges-óceánnak kellene nevezni, mint ahogy az angol nyelvű atlaszokban Arctic Ocean szerepel.

Februárban a Zempléni-hegységben, a Sárospatak és Sátoraljaújhely között található Megyer-hegyen kirándultam. Ez a hegy és környéke kb. 15 millió évvel ezelőtt a miocén korban lejátszódott vulkáni folyamatok eredménye. A környéket tengervíz borította, ebből csak a legmagasabb vulkáni kúpok emelkedtek ki. A kitörések során izzó piroklaszt-ár zúdult le a lejtőkön, majd ebből összetömörödött, összesült riolittufa képződött. A vulkáni működés következő fázisában forró vizes oldatok járták át a kőzetet, s azt jelentősen átalakították. A horzsaköveket elmállasztották, és azok kipotyogtak a kőzetből. Így alakult ki a lyukacsos, darázsköves szerkezet (mint ahogy látható, hogy a darázs minden természetes vagy mesterséges eredetű lyukba bebújik). A kovasavas oldatok pedig, melyek átjárták a riolittufát, megnövelték a kőzet keménységét. A darázsköves szerkezet és a nagy keménység ezt a kőzetet nagyon alkalmassá tette arra, hogy malomköveket faragjanak belőle. A bányászat a 15. században kezdődött, és egészen 1907-ig tartott. Híres, jó minőségű termék volt a „pataki malomkő”.

A felhagyott bányában összegyűlt a csapadékvíz, így egy mesterséges eredetű tó jött létre. A legmagasabb oldalfalak 50 méter fölé emelkednek, a víz mélysége pedig meghaladja a 6 métert. Ennek a tónak idővel a Tengerszem nevet adták. Mert nem ismerték a tengerszem szó eredeti jelentését. A tengerszemeket egykor eljegesedett magashegységekben találjuk, s kialakulásukban is a jégár eróziós munkája kap szerepet. A lefelé nyomuló jég ott tud erőteljesebb kimélyítő eróziót végezni, ahol a terület lejtése hirtelen lecsökken, ezért a felszínbe jobban bele tud marni. Ezért találjuk a kárfülkék alján vagy a völgyek ellaposodó részein a nagyobb mélyedéseket, melyeket kitölt az olvadékvízből és csapadékból származó víz.

A Megyer-hegyen nem volt jégár, a tó medencéjét nem hozhatta létre a jégár. Vagyis a Tengerszem nem tengerszem. Csak egy gyöngyszem. Magyarország egyik gyöngyszeme.

Legrissebb hírek

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adiptisicing elit, sed do eiusmod tempor incididunt sed. Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipisicing elit, sed do eiusmod tempor.