Rákóczi vár

A Bazilikától elindulva jobb oldalt Varga Imre Erzsébetet és Lajost formázó lovas szobrát látjuk, néhány méterrel balra haladva pedig mindjárt a Szent Erzsébet Házhoz érünk. A 2007-es jubileumi évre készült el az egykori Fiú Iskola felújítása és átalakítása, s kapta új nevét. A Házban három szervezet működik. Egyik a Sárospataki Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény, másik a Szent Erzsébet Társaság, a harmadik pedig a Szent Erzsébet Út Alapítvány. Ez utóbbi munkájának köszönhető, hogy 2011 Pünkösdjén felavatásra került a Sárospatakot Kassával összekötő Szent Erzsébet Zarándok Út. A gyönyörű kassai Szent Erzsébet Dóm nemcsak Közép-Európa legnagyobb és legszebb gótikus székesegyháza, de szárnyas oltára táblaképein Erzsébet életének 12 epizódja látható, valamint az altemplomban helyezték el az 1906-ban Rodostóból hazahozott bujdosók földi maradványait. Itt nyugszanak II. Rákóczi Ferenc, anyja Zrínyi Ilona, Thököly Imre és a többiek. A Szent Erzsébet Ház kiállításaival, rendezvényeivel egyre aktívabb résztvevője a város közösségi életének. A Szent Erzsébet Ház mellett közvetlenül a Római Katolikus Plébánia épülete látható.

Az épület középkori eredetű, többszöri átépítéssel. Vele szemben a volt óvoda, ahol a 20. század első felében a Szatmári Irgalmas Nővérek végezték itt áldásos oktató-nevelő tevékenységüket. Az 50-es évek elején nekik is távozniuk kellett Patakról. A jobb sorsra érdemes épületet a katolikus egyház visszavásárolta a várostól, s várja új funkciójának megfelelő felújítását.

Az egykori zárda mellett a Pataki Képtár látható, előtte Andrássy Kurta János lovagló fiút formázó szobrával. A város képtárát Béres Ferenc egykori pataki diák, énekes alapította. Az Ő általa a városnak adományozott gyűjtemény volt az első a sorban, melyet követett több más adomány, pl. Domján József, Andrássy Kurta János, stb. Ma mindhármuk anyagából látható egy válogatás a képtárban.

A Sárospataki Képtár

Tovább haladva a vár felé, az ivókúttal szemben látható a 16. századi Vízikapu, ami a külső  vár kijárata a Bodrog felé. Folytatva utunkat a vár felé vezető sétány bal oldalán Joseph Haydn szobra látható, a túloldalon pedig Vivaldi majd Bartók Béla szobrait tekinthetjük meg. A zeneszerzők szobrai a Zempléni Művészeti Napok, elsősorban komolyzenei fesztivál 1992. évi indulása után, és ennek hatására kerültek a Várnegyedbe. Mielőtt belépnénk a várkertbe, jobbra a Rákóczi pincéhez vezet az út. Az összességében mintegy egy kilométer hosszúságú ágakban Hegyalja kincsei, a jó Tokaji borok sorakoztak évtizedekig hordókba zárva. A pincében már a Rákócziak is borozhattak, hiszen építését a 16. századra teszik. Ma sajnos a pince nem látogatható, a 90-es évek elején magántulajdonba került, mára csak palackos borok érlelése, tárolása történik a páratlan klímájú pincében.  A tulajdonos jelentős ráfordítással tervezi a felújítást és pince ismételt megnyitását a nyilvánosság előtt.

A millecentenáriumra elkészült díszkapun belépve a várkert területére jobb oldalt a Múzsák Temploma látható. Az épületet, melyben a 17-18. században a Trinitáriusok kolostora volt, II. Rákóczi Ferenc és húga Julianna adományozta a rendnek. A fogolykiváltó rendet a 12. században Franciaországban alapították. II. József rendelete nyomán kellett elhagyniuk Patakot. Egykori kápolnájuk két oltára ma a Bazilika déli mellékhajójában látható. Az épület közel kétszáz éves hányattatott sorsa után Sárospatak újra várossá nyilvánítására a VÁTI Makovecz Imre építész által irányított munkacsoportjának tervei nyomán új funkciót kapott. Benne került kialakításra a Borostyán Szálloda és Étterem. Az egykori kolostori kápolnában alakították ki az éttermet, a kolostori cellák pedig szállodai szobákká alakultak át Makovecz és munkatársai keze nyomán. Ez volt a nemrég elhunyt Ybl- és Kossuth díjas Makovecz Imre építész első munkája Patakon. Ennek eredményeként jött létre az a mintegy négy évtizedes kapcsolat – kihagyásokkal -, melynek nyomán a mai Sárospatak megszületett. Továbbhaladva a kastély bejárata felé, előttünk jobbra az I. Rákóczi György Ágyúöntő műhelyét bemutató kiállítás modern épülete látható. A 2014-ben – több évi kutatómunka eredményeként – megnyílt kiállításon megismerhetik a látogatók, hogyan öntötték az ágyúkat a XVII. században. I. Rákóczi György önellátásra törekedett, s birtokait, várait saját öntésű ágyúkkal védte. Pataki birtokán lőporos házat is működtetett.

A várkastély bejáróján át lépünk be a Rákóczi vár udvarára. A várban ma a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma működik, sok szép és gazdag kiállítással várva az idelátogatókat. Ezek között található maga a lakótorony, a Rákócziak életét bemutató anyag csakúgy, mint az eredeti reneszánsz kőfaragványokat bemutató tárlat.

Az udvarba lépve tekintetünket elsőként a vár legrégebbi épülete, az úgynevezett Vöröstorony, vagy lakótorony ragadja meg. A várost 1526, a mohácsi csatavesztés után elfoglaló Perényi Péter itt építtette ki családi rezidenciáját. Perényi, akinek birtokai jelentős részben a Dél-Dunántúlon voltak, átlátta, hogy déli birtokait a töröktől megvédeni nem tudja. Tekintettel arra, hogy az 1526-ig Patakot birtokló Pálócziak utolsó férfi tagja, Antal, a mohácsi ütközetben elesett, s a két család között távoli rokonság volt, Perényi erővel elfoglalta Patakot, s a hozzá tartozó birtokokat. Mivel Ő egyben a koronaőr is volt (a Szent Koronát a Pataktól mintegy 40 km-re lévő Füzér várában őrizte egy éven át), mindkét király – Szapolyai János és I. Ferdinánd – számára egyaránt kiadta a koronát megkoronázásukhoz, így mindkettőjüktől megkapta a birtokláshoz szükséges adománylevelet. Így vált Patak jogos birtokosává. Perényi Patakon hatalmas építkezésekbe kezdett. Olaszországból hozatott építőmestert, egy bizonyos Alessandro de Vedanot, aki az 1534-37 között felépülő lakótorony építését is irányította. Az olasz reneszánsz stílusban elkészült toronyhoz később egy palotaszárny is csatlakozott, melyet zárt folyosó köt össze a lakótoronnyal. Ezzel párhuzamosan a város központjában egy ötszög alakú területet fallal kerített el, s a falakat bástyákkal erősíttette meg. Ezzel kialakult a külső erődítmény, azaz a külső vár. A vár építését halála után fia folytatta, majd a következő birtokosok is tovább alakították. A Perényiek után mindenképpen szólni kell Dobó Ferencről, aki az egri hős Dobó István fia volt, s az Ő idejét nyugodt, békés időszakként emlegetik a krónikák. Dobó Ferenc testvére, Dobó Krisztina 1584 Karácsonyán a pataki vártemplomban kötött házassága Balassi Bálinttal viharos és rövid életű volt. Balassi, a reneszánsz jellegzetes alakja. Végvári vitéz, költő és botrányhős egy személyben. Krisztinát a család távollétében veszi nőül, s rögtön utána el is foglalja a várat. A hazaérkező család azonban kiebrudalja vélt jussából, majd később a házasságot is érvénytelenítik.

Az 1600-as évek eleje a Lorántffy családot találja Patakon. Lorántffy Mihálynak két lánya volt. Zsuzsanna és Mária. Zsuzsanna 1616-ban nőül ment I. Rákóczi Györgyhöz, s ezzel Patak közel száz évre a Rákócziak birtoka lett. 1620-ban György öccse, Zsigmond házasságot kötött Zsuzsanna húgával Máriával, s az esküvőre magas rangú vendég is érkezett Bethlen Gábor Erdély fejedelme személyében. A fiatalok boldogsága azonban rövid életű volt, hisz alig telt el egy év, s mindketten meghaltak. Így a birtok teljes egészében Györgyre és Zsuzsannára maradt. I. Rákóczi Györgyöt Bethlen Gábor 1629-ben bekövetkezett halála után 1630-ban Erdély fejedelmévé választották, s így Ő Zsuzsannával együtt az erdélyi fejedelmek mindenkori székhelyére, Gyulafehérvárra költözött. Ennek ellenére a családi birtok központja továbbra is Patak maradt. Az ekkor már közel két millió holdas Rákóczi birtokot a pataki várból irányította a sáfár, vagy számtartó. A pataki várban tovább folytak az építkezések, a vár szépen fejlődött. Köszönhetően annak, hogy Zsuzsanna viszonylag sokat időzött ezután is Patakon, s ő irányította sok esetben a munkálatokat. Felépítteti pl. a loggiát, ami mindmáig a magyarországi reneszánsz építészet egyik legszebb loggiája. Rákóczi, saját birtokainak védelmére önellátásra törekedett. Így ágyúöntő házat és lőporos házat egyaránt működtetett. Ekkortájt járta az a mondás Erdélyben, hogy „Elvitte a pénzt a Patak”. Ez arra utalt, hogy az erdélyi vármegyékből befolyt jövedelmet a fejedelem jelentős részben a pataki vár, s birtokközpont fejlesztésére fordította.

Rákóczi Györgyöt fia, II. Rákóczi György követte mind a pataki uradalom élén, mind pedig a fejedelmi székben. Ő azonban sem politikusként, sem pedig hadvezérként nem volt képes apja nyomdokaiba lépni. Kalandor politikájával meggyengítette az apja által kiépített erős Erdélyt. Őt fia I. Rákóczi Ferenc követte Patak élén. Az ő idejében ültek össze a pataki vár Sub-Roza („A rózsa alatt”) termében a Wesselényi Ferenc nevével fémjelzett összeesküvés vezetői, hogy megtárgyalják az ország helyzetét, s a Habsburg elnyomás elleni lehetséges tennivalókat. Az összeesküvés terve hamar az udvar fülébe jutott, s vezetőit – Frangepán Ferencet, Nádasdy Ferencet és Zrínyi Pétert kivégezték. I. Rákóczi Ferencet anyja, a korábban rekatolizált Báthory Zsófia közbenjárására életben hagyták, azonban nagy árat kellett fizetni ezért a kegyelemért. Az összes Rákóczi birtokot át kellett adni a császáriaknak. Ekkor szállták meg patakot a korábban már említett Stahrenberg csapatai, s dúlták fel a várost. 1683-ban Thököly Imre, aki a közben elhunyt I. Rákóczi Ferenc özvegyét, Zrínyi Ilonát feleségül vette visszafoglalja ugyan patakot, de rövidesen újra a császáriak kezére kerül a város. Ezt követően majd II. Rákóczi Ferenc, mint a szabadságharc vezetője foglalja vissza a várost kurucai élén. A Fejedelem a pataki vár Öregpalotájába hívja össze 1708 őszére az utolsó kuruc országgyűlést, ahol többek között kimondják a szabadságharcban végig kitartó jobbágyok felszabadítását. Az Öregpalota, más néven Lovagterem ma sok rendezvény helyszíne. A benne ma is meglévő reneszánsz kis színpadon foglalhatott helyet az az egy-két zenész, aki a különböző összejöveteleken, lakomákon szórakoztatta a főúri népet. Jó akusztikája miatt ma is tartanak benne zenei rendezvényeket is. A szabadságharc bukása után Patakot idegen birtokosok kapták. Elsőként a Trautsonok, majd a Bretzenheimek, végül pedig a Windischgrätzek. A Windischgrätzek 1945-ben távoztak Patakról, s ezt követően válik valóra Lorántffy Zsuzsanna végrendeletének az a része, mely szerint „Sárospatakot hagyom az egész nemes Magyarországnak”. 1945 után a várban 1957-ig Alkotóház működött, ahol a korabeli magyar művészvilág színe-java megfordult. Írók, költők, képzőművészek, zeneszerzők és színművészek egyaránt megfordultak a pataki vár falai között. Jöttek alkotni, vagy éppen pihenni, feltöltődni a zajos fővárosból ide a nyugalmat árasztó, Bodrog fölé magasodó vár falai közé. Ezt követően került a vár a Magyar Nemzeti Múzeumhoz, s nyílt meg a Rákóczi Múzeum ennek filiájaként. Ma büszkén mondhatjuk a látogatóknak, hogy az ország egyik legszebb és legjobb állapotban lévő vára a pataki. A vár udvara egyik központi helye az 1992-ben indult Zempléni Művészeti Napok, ma Zempléni Fesztiválnak. Ez a fesztivál nyitó koncertjeinek állandó helye, s mellette még több más rendezvényé.