Református Kollégium

Utunk visszavezet a Szent Erzsébet utcán egészen a Szent Erzsébet Nővérek rendházáig, majd ott az Urbán György közön át hagyjuk el a Várnegyedet. Ez a köz tulajdonképpen az egykori külső várat körülvevő várárok északi része, mely a századok során jelentős részben feltöltődött. A közön át a Béla király térre érünk, ahol balra fordulunk. A Rákóczi útra kiérve az út túloldalán egy kis park mögött látjuk az 1983-ban átadott Bodrog Hotelt. Mellette az 1973-ban Makovecz Imre tervei alapján épült Bodrog Áruház áll. Jobbra fordulva a Rákóczi úton, a város főutcáján haladunk északi irányba. A sarkon az 1937-ben átadott Posta, mellette az egykori zsinagóga épülete, mely több átalakításon ment keresztül. Korábban bútorüzlet volt, ma műszaki áruház van benne… Az út túloldalát nézve láthatjuk azt az „új” városközpontot, ami a múlt század 70-es éveiben Makovecz Imre munkássága nyomán épült ki.  A főutcai tömbök, majd a Patikaház elkészültével a korábbi falusias jelleg helyett egy kisvárosi településközpont jött létre. Ennek a tudatos városfejlesztő programnak köszönhetően kapott Sárospatak Hild-díjat, melyre az itt kialakított tér elnevezése (Hild tér) is utal. Itt, a Rákóczi út 34. alatti ház helyén állt a városrendezés előtt Novák Sándor egykori pataki diák és tanár háza, aki a „Nagymajtényi síkon letörött a zászló”  kezdetű dal szerzője.

A Hild tér

Tovább haladva a főutcán, az Eötvös utcához érünk, ami A Művelődés Háza és Könyvtárához, valamint a szemközti, egykori Comenius Tanítóképző Főiskoláhozvezet,  amima az egri Eszterházy Károly Főiskola Comenius Campusa.

A Főiskola épülete

Az Eötvös és a Rákóczi út északi sarkán áll az egykori Járásbíróság, majd Esze Tamás Általános iskola épülete, melyben ma a Városháza székel. Falán tábla őrzi Patay István honvéd ezredes emlékét. Az északi irányt tartva különböző XVVIII-XIX. századi épületek láthatók. Legrégebbi és legszebb a 24. szám alatti copf stílusú lakóház. 20-30 méterrel odébb a túloldalon látható az az épület, melyben a felvidéki körútja során Sárospatakra érkező Petőfi Sándor szállt meg 1847. július 9-én. A Református Kollégium diákjai fogadták kitörő lelkesedéssel az ekkor már neves költőt. Petőfi Úti naplójában szent földnek, a magyar forradalmak oroszlánbarlangjának nevezi Patakot. Rövidesen a Lorántffy utcához érünk, amin a református templomhoz juthatunk el. A több mint 200 éves templom elsősorban a helyi református közösség és a Református Kollégium hitéletének és rendezvényeinek helyszíne, ugyanakkor ragyogó akusztikájának köszönhetően éveken át a Zempléni Fesztivál és sok más zenei és nemcsak zenei program otthona is volt. A mintegy 1500 fős befogadóképességű templom Moser orgonáját az elmúlt években újították fel.

A Lorántffy utca után nem sokkal elérjük a nagyhírű Sárospataki Református Kollégium épületegyüttesét. Előtte azonban még Erdélyi János népdalgyűjtő, költő és filozófus, kollégiumi tanár egykori lakóházát láthatjuk emléktáblával megjelölve. Ugyanezen a házon egy másik tábla Arany János és barátja Tompa Mihály 1855. szeptemberében Erdélyi Jánosnál tett látogatására emlékezteti az érdeklődő turistákat. A kollégiumot 1531-ben Perényi Péter alapította. A bejárat két oldalán két dombormű látható. Balra az alapító Perényi Péter, jobbra pedig az iskola nagy pártfogói, Lorántffy Zsuzsanna és férje I. Rákóczi György. Az épület mai formájában 1806-34 között épült klasszicista stílusban, Pollack Mihály tervei alapján.  Belépve a tekintélyt sugárzó vaskapun, két oldalt a falakon az iskola történetének jeles eseményeit ábrázoló domborművek láthatók. Haladjunk időrendi sorrendben, kezdjük tehát jobb oldalon.

Az első dombormű Kopácsi István, az első tanítómester emlékét őrzi. Rajta a szöveg: „Mint bölcs építőmester, fundamentumot vetettem” 1531, az indulás éve. A következő Comenius emlékét őrzi, akit Lorántffy Zsuzsanna és kisebbik fia Zsigmond hívott Patakra, hogy tanítási elveit és új tanítási módszereit a pataki iskolában kamatoztassa. Comenius a kor egyik legkiemelkedőbb pedagógusa, 1650-54-ig volt Patakon. A meghívás elfogadásának feltételéül szabta, hogy ideérkezésére állíttassék fel egy nyomda. Kérése teljesítve lett, s ebben a nyomdában került több itt készült, vagy korábbi írása kinyomtatásra. Pl. az OrbisSensualiumPictus, a Schola ludus. Comenius Patakon tartózkodása alatt megreformálta az oktatást, számos újítást vezetett be, például az alábbiak:

  • Bevezette a szemléltető oktatást. Az elsajátítandó szövegeket illusztrációval látta el, mondván: könnyebb megjegyezni az anyagot, ha a száraz szöveg mellett képekkel tesszük szemléletesebbé.
  • Megszüntette a testi fenyítést.
  • Bevezette a kötelező diákszínjátszást. Ez annyit jelentett, hogy a diákoknak évi négydarabot kellett bemutatni, de nem csupán diáktársaiknak, hanem a város lakosságának.
  • A bemutatásra kerülő darabok mindegyike a tananyaghoz kapcsolódott.

Következik a Bujdosó pataki diákok emlékének tiszteletére készült falikép. 1671 a Wesselényi-féle összeesküvés, majd a megtorlás szomorú időszaka. A császáriak nemcsak elfoglalják és feldúlják a várost, de a református iskolát is elűzik. A diákok és tanáraik egy része szekerekre rakja a legértékesebb taneszközöket, könyveket és Debrecenen át Erdélybe, Gyulafehérvárra megy. Innen rövidesen Marosvásárhelyre mennek tovább és az iskola ott folytatja a tanítást, továbbra is megőrizve a Pataki Iskola nevet. Bár 1683-ban, amikor Thököly Imre felszabadítja a várost, egy részük visszajön, de 85-ben ők újra bujdosni kényszerülnek, ekkor már nem Erdély, hanem Kassa az útirány.

A szomorú időszak még szomorúbb emléke. A gályarab pataki diákok névsora.

A sor a túloldali árkádok alatt, az 1714-es évszámot viselő táblával folytatódik. A szabadságharc bukása után a császáriak ismét meg akarják szállni az iskolát, azonban a diákok a lakosság segítségével megvédik azt, majd pedig sikerül kieszközölni az udvarnál a további működést.

Érdekes, anekdotának is beillő történet fűződik a következő domborműhöz, mely Kossuth Lajosnak és Kövy Sándor jog professzornak állít emléket. Történt ugyanis, hogy a professzor szokásához híven a kicsengetés ellenére sem fejezte be az órát, s egyszercsak egy cipőtalpnak az olajos padlón való végighúzása, illetve ennek a kellemetlen hangja zavarta meg az előadást. Kövy professzor ezt erőteljes figyelmeztetésnek vette, s magából kikelve hordta le az egész osztályt, elmondva őket minden alávaló gazembernek. Az, hogy ez a cipőtalp-akció szándékos vagy véletlen volt, soha nem derült ki, azonban Kossuth önérzetét nagyon sértette a kirohanás, s diáktársaival megszervezte, hogy márpedig ők addig nem látogatják a professzor óráit, míg Ő elnézést nem kér tőlük. (Érdemes megjegyezni, hogy a professzor nemcsak a 19. század első felének volt nagy hírű jogtudósa, de még a 20. században is tanították a jogi karon.) Nos, három napos huzavona után Kövy professzor magához hívatta Kossuthot, s így szólt hozzá: „Megkövetem domine Kossuth, de magából még nagy országháborító lesz”.

A következő táblaképpel az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban résztvett nagyszámú pataki diákra és tanárra emlékezünk. Ők Damjanich Vörössipkásainak soraiban küzdöttek derekasan a hazáért. Előttük tiszteleg az utókor ezzel a domborművel.

A sort az első világháborúban elhunytakra emlékező márványtábla zárja.

Végignézve a domborműveket, menjünk be az udvarba. Ha háttal állunk a bejáratnak, előttünk kicsit jobbra látjuk a kollégium legrégebbi épületét, a Berna-sort. 1771-72-ben Bern város segítségével épült, ezért kapta ezt a nevet. A Berna-sor földszintjén a Tudományos Gyűjtemények Múzeumának raktárai vannak, míg az emeleten az Iskola- és Egyháztörténeti kiállítás látható. Tőlünk jobbra, a főépület jobb szárnyában a Református Kollégium Nagykönyvtára és Levéltára található, valamint a képről sokak által ismert nagy könyvtárterem.

Ennek az intarziás parkettája 11 fajta fából készült. A mennyezeti freskót Lintzbauer József kassai festő készítette. Ebben mintegy 25000 kötet található, Erdélyi János költő, tanár, népdalgyűjtő, a 19. sz. közepének könyvtárosa elrendezésében. A Gyűjtemények teljes könyvállománya megközelíti a félmillió kötetet. A könyvtár takarásában, külön épületben van a Repozitórium, ami Makovecz Imre tervei alapján épült. A Repozitorium elsősorban a gyarapodó állomány raktári elhelyezésének céljaira készült, azonban itt kapott helyet Cs. Szabó László, a II. világháború utáni emigráns magyar irodalom Londonban élő vezéralakjának több mint 12 ezer kötetes könyvtára is. Cs. Szabó, aki nagyon megszerette Patakot, végrendeletében hagyta a Kollégiumra ezt az értékes, hat nyelvű anyagot. Egyben azt is örökül hagyta, hogy halála után a pataki református temetőben temessék el. Említést érdemel még, az 1945-ben orosz katonák által a budapesti banki trezorokból hadizsákmányként elvitt 175 kötet sorsa, nagy részüknek a 2006 februárjában történt hazaérkezése.

Tőlünk balra a Teológiai Akadémia szárnya látható, ez az épületrész ad helyet az 1991-ben újra indult teológiai oktatásnak. 1952-ben a Sárospataki Református Kollégiumban állami intézkedésre a teológiai oktatást megszüntették, a gimnáziumi képzést államosították, s Rákóczi Gimnáziumként folytatták egészen 1990-ig, amikor a Kollégium visszakapta az iskolát. 1952-ben csupán a Tudományos Gyűjteményeket hagyták meg az egyház kezelésében.

Balra előttünk van a Kollégium Gimnáziuma, ahol a magyar történelem, művelődéstörténet annyi jeles alakja szívta magába a tudományok mellett a haza szeretetét, és az iránta való hűséget.