Sárospatak

Sárospataki útikalauz

 

Újbástya Rendezvénycentrum és a Bazilika

Az épület, ahonnan elindulunk városnéző sétánkra, nevét onnan kapta, hogy itt állt a 16. században Perényi Péter által felépíttetett külső erődítményrendszer észak-nyugati sarokbástyája. Az 1702-ben Lipót császár rendeletére felrobbantott külső vár falai ma is állnak. Itt az északnyugati sarokbástya alapjaira egy Európai Uniós pályázat segítségével épült fel a minden igényt kielégítő, konferenciáknak, kiállításoknak, a legkülönbözőbb programoknak helyet adó épület, melyet 2008-ban adtak át. Az épület földszintjén működik a tágas, világos, igényesen kialakított Tourinform Iroda. Az Újbástya a Vár-, vagy Szentnegyed Rákóczi út felöli bejáratánál van, ahonnan mintegy száz méter séta után érjük el a Bazilikát.

Mielőtt a Bazilikához érnénk, álljunk meg a toronytól nyugatra mindössze néhány méterre, ahol az egykori plébániai iskola alapjainak egy része látható. Itt állt a város középkori iskolája, ahol 1490-ben a mátészalkai csizmadia László nevű fia tanult a krakkói egyetemet is megjárt Kisvárdai János rektorsága idején. Szalkai László, aki Esztergomi Érsekként a mohácsi csatában esett el, itt készített jegyzeteit később beköttette. Ez ma a legrégebbi ismert tankönyvünk, mely Szalkai kódexként az esztergomi Főszékes-egyházi Könyvtárban megtekinthető. A plébániai iskolát valószínűleg a Perényi Péter által felépíttetett külső erődítményrendszer miatt bontották le, mivel útjában állt az építkezésnek.

Most 30 méter séta után Sárospatak legrégebbi építészeti emlékéhez, az egykori rotundához, körtemplomhoz értünk. Az 1960-as években a Vártemplom műemléki helyreállítását megelőző régészeti ásatások során megtalált egykori királyi kápolna alapjainál állunk. A rotunda méretében és formájában nagyon hasonló a veszprémi királyi kápolnához. A régészeti feltárások szerint, a XI. század közepén épülhetett a királyi udvartartás számára. Ebben az időben lett Patak királyi, pontosabban királynéi erdőispánság központja. A 11-13. században a magyar királyok és királynék élete még nem kötődött egyetlen helyhez, állandó székvároshoz. Az ország különböző részein külön birtokai voltak királynak és királynénak. Ezeket a birtokokat udvartartásukkal együtt évről-évre végigjárták, és ott helyben fogyasztották el a birtok termését. I. András király felesége Anasztázia, Bölcs Jaroslav kijevi nagyfejedelem lánya szívesen tartózkodott a pataki birtokon. Részben mert itt nagyobb biztonságban érezte magát a fenyegető nyugati betöréstől, valamint közelebb volt hazájához. A királyi udvar szempontjából pedig a vadban gazdag zempléni erdők igen jó vadászterületnek bizonyultak. Patak egészen a XIV. század végéig királyi birtokközpont volt. Ezen időszak legjelentősebb eseménye Patakon 1207-hez köthető. Ekkor született városunkban II. András király és felesége meráni Gertrúd lánya, Erzsébet. A királynéi udvarház, ahol a kis Erzsébet világra jött, valószínűleg a mai Szent Erzsébet Ház és a Római Katolikus Plébánia épületei helyén állt. Az újszülött gyermek megkeresztelésére minden bizonnyal ebben a kápolnában került sor. Erzsébet mindössze négyéves volt, amikor eljegyezték a Thüringiai Őrgróf nagyobbik fiával, Hermannal. A négyéves gyermeket Pozsonyból díszes kísérettel, 13 – arannyal, ezüsttel, selyemmel, brokáttal és – mindenféle drágasággal megrakott szekér társaságában Wartburgba vitték, hogy a kor szokásainak megfelelően ott nevelkedjen, sajátítsa el a nyelvet, az ottani szokásokat. A kis Erzsébet rövidesen hitéről, mély vallásosságáról, valamint a szegényeken, elesetteken való gondoskodásáról vált híressé az udvarban. Új családja és főúri környezete egyiket sem nézte jó szemmel.  Hermann, a kiszemelt férj fiatalon meghalt. A kérdés, hogy mi legyen Erzsébettel: küldjék vissza hazájába, de akkor a gazdag hozományt is vele kellene küldeni, azt pedig már felélték. Vagy adják kolostorba? Hermann halála után örökössé előlépő Lajos és Erzsébet között kialakuló igaz szerelem oldotta meg a kérdést. Lajos kijelentette, hogy nőül veszi a magyar királylányt. Erzsébet mindössze 14 évesen Lajos őrgróf felesége lett. Lajos mindenben támogatta ifjú hitvesét. Három gyermekük született, s Erzsébet még méhében hordozta harmadik gyermeküket, amikor Lajos a Szentföldre indult a keresztesekkel. Útközben azonban meghalt, s felesége mindössze 20 évesen ott maradt a három gyerekkel és a vele ellenséges udvari környezettel. Bár sokan, köztük II. Frigyes császár is nőül kérik, Ő nemet mondott. Komoly megpróbáltatások után elhagyta Wartburg várát, majd kórházat alapított, s Ő maga is ápolta, gondozta a betegeket. Mindössze 24 éves volt, amikor 1231. november 17-én visszaadta lelkét teremtőjének. Temetése után sírjánál csodák történtek, melynek következtében egyre többen zarándokoltak el a sírhoz. Ezek hatására megindult a szentté avatási eljárás, és 1235. Pünkösdjén, alig négy évvel halála után IX. Gergely pápa szentté avatta.

Erzsébet születésének 800. évfordulóját a 2007. évet a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Szent Erzsébet Évvé nyilvánította. Az ünnepi év során Sárospatakon az 1996-ban alakult Árpád-házi Szent Erzsébet Történelmi Társaság szakmai irányításával és a város önkormányzatának kiemelt támogatásával sok-sok rendezvénnyel, programmal emlékeztünk városunk legnagyobb szülöttére, aki ma több mint 800 év távlatából is példa lehet mindnyájunk számára. Erzsébet tisztelete újra megerősödött városunkban, amit jól mutat a 2019-ben már 27. alkalommal megrendezett Pünkösdi Szent Erzsébet Ünnep, valamint a már szintén hagyománnyá vált Ősz Szent Erzsébet Napok. Az immár három naposra bővült Pünkösdi Szent Erzsébet Ünnep első napja (szombat) a hagyományőrzők bemutatóival – lovagi torna, íjászat, stb. -, valamint a Pünkösdi Gyermektánc Találkozó programjaival telik, második napja (Pünkösdvasárnap) egy egész napos középkori vásári forgatagban megjelenő világi ünneppel, a kor hangulatát megidéző programokkal (árusok, zene, tánc, mutatványosok, stb.) zajlik, Pünkösdhétfőn pedig a teljes nap az egyházi ünnep jegyében telik. Az ünnepi szentmisét a nagy számú zarándok miatt évek óta a Bodrog partján, a Rákóczi vár alatti szabadtéri színpadon felépített oltárnál celebrálja a felkért egyházi méltóság.

Meg kell említeni, hogy 2011. májusában Sárospatakon rendházat nyitott a Lengyelországban 1842-ben alapított Árpád-házi Szent Erzsébet Nővérek Kongregációja. A Bazilika tőszomszédságában lévő rendházat négy Erzsébet nővér lakja.

Ha a Szent Erzsébet Házról figyelmünket a Bazilikára fordítjuk, a déli bejáratot látjuk. A boltív alatt két emléktábla látható. Egyik Szent Erzsébetre emlékezik, s a jubileumi év során lett elhelyezve, másik pedig a Bazilika Minor rang elnyerését hirdeti.

A XIII. században a rotunda már kicsinek bizonyult, s ezért közvetlen közelében felépítettek egy román stílusú templomot, melyet cinterem, azaz temető vett körbe. Ennek fala a mai templomot is övezi déli oldalán. A 15. században, amikor a Pálócziak birtokolták Patakot, akik a város északi részén komoly udvarházat tartottak fenn, melynek erődítményszerű megerősítésére Mátyás királytól kaptak engedélyt, a család nagyságához méltóbb gótikus templomot emeltek a román kori templom helyén. Ez a templom látható előttünk, kiegészítve a Perényi Péter által a 16. század első felében történt hozzáépítéssel. Perényi az egykori szentélyt lebontatta, s a két oldalhajót meghosszabbítva egy háromhajós csarnoktemplommá építtette át. Az 1671. évi Wesselényi féle összeesküvés leverése után Patakot császári katonák szállták meg, s a külső vár összes bejáratát befalazták, csupán egy bejáratot hagytak, a templomon keresztül. Így tudták könnyen ellenőrizni a ki-bemenő forgalmat, legyen az gyalogos, lovas vagy éppen szekeres. Feltörték, feldúlták és kirabolták a kriptákat, óriási pusztítást végeztek. A déli falon a bejárattól nem messze látható üvegfal az un. Stahrenberg kapu őrzi dicstelen tettüket. Elnevezését a megszállók vezetőjéről, Stahrenberg kapitányról kapta.

Bár kívülről nem látható, mégis el kell mondani, hogy a gótikus templombelső barokk dongaboltozattal és barokk berendezéssel bír. Ennek oka, hogy 1737-ben nagy tűzvész pusztított a külső várban, melynek során a templom is leégett. Berendezése elégett, boltozata beszakadt. Az 1780-as években, amikor végre helyreállították, már nem az eredeti boltozat került kialakításra, hanem az eredetitől mintegy 3 méterrel alacsonyabb barokk dongaboltozatot kapott. A kiégett berendezés helyére a főoltárt a II. József rendelete folytán Budáról távozni kényszerülő Karmelita Szerzetes Rendtől vásárolták meg a patakiak. Az egykori kolostorban működik ma a miniszterelnöki hivatal. A két mellékoltár a pataki egykori Trinitárius Kolostorból került a templomba. Az orgonát egy kassai orgonaépítő mester készítette, mely a templom külső felújításával párhuzamosan szintén teljesen megújult. A templom mai tornya is a XVIII. század végén épült.

A Bazilikától a Rákóczi várig

A Bazilikától elindulva jobb oldalt Varga Imre Erzsébetet és Lajost formázó lovas szobrát látjuk, néhány méterrel balra haladva pedig mindjárt a Szent Erzsébet Házhoz érünk. A 2007-es jubileumi évre készült el az egykori Fiú Iskola felújítása és átalakítása, s kapta új nevét. A Házban három szervezet működik. Egyik a Sárospataki Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény, másik a Szent Erzsébet Társaság, a harmadik pedig a Szent Erzsébet Út Alapítvány. Ez utóbbi munkájának köszönhető, hogy 2011 Pünkösdjén felavatásra került a Sárospatakot Kassával összekötő Szent Erzsébet Zarándok Út. A gyönyörű kassai Szent Erzsébet Dóm nemcsak közép-Európa legnagyobb és legszebb gótikus székesegyháza, de szárnyas oltára táblaképein Erzsébet életének 12 epizódja látható, valamint az altemplomban helyezték el az 1906-ban Rodostóból hazahozott bujdosók földi maradványait. Itt nyugszanak II. Rákóczi Ferenc, anyja Zrínyi Ilona, Thököly Imre és a többiek. A Szent Erzsébet Ház kiállításaival, rendezvényeivel egyre aktívabb résztvevője a város közösségi életének.

A Szent Erzsébet Ház mellett közvetlenül a Római Katolikus Plébánia épülete látható. Az épület középkori eredetű, többszöri átépítéssel. Vele szemben a volt óvoda, a 20. század első felében a Szatmári Irgalmas Nővérek végezték itt áldásos oktató-nevelő tevékenységüket. Az 50-es évek elején nekik is távozniuk kellett Patakról. A jobb sorsra érdemes épületet a katolikus egyház visszavásárolta a várostól, s várja új funkciójának megfelelő felújítását.

Az egykori zárda mellett a Pataki Képtár látható, előtte Andrássy Kurta János lovagló fiút formázó szobrával. A város képtárát Béres Ferenc egykori pataki diák, énekes alapította. Az Ő általa a városnak adományozott gyűjtemény volt az első a sorban, melyet követett több más adomány, pl. Domján József, Andrássy Kurta János, stb. Ma mindhármuk anyagából látható egy válogatás a képtárban.

Tovább haladva a vár felé, az ivó kúttal szemben látható a 16. századi Vízikapu, ami a külső vár kijárata a Bodrog felé. Folytatva utunkat a vár felé vezető sétány bal oldalán Joseph Haydn szobra látható, a túloldalon pedig Vivaldi majd Bartók Béla szobrait tekinthetjük meg. A zeneszerzők szobrai a Zempléni Művészeti Napok, elsősorban komolyzenei fesztivál 1992. évi indulása után, és ennek hatására kerültek a várnegyedbe. Mielőtt belépnénk a várkertbe, jobbra a Rákóczi pincéhez vezet az út. Az összességében mintegy egy kilométer hosszúságú ágakban Hegyalja kincse, a jó Tokaji sorakozik hordókba zárva. A pincében már a Rákócziak is borozhattak, hiszen építését a 16. századra teszik.

A millecentenáriumra elkészült díszkapun belépve a várkert területére, jobb oldalt a Múzsák Temploma látható. Az épületet, melyben a 17-18. században a Trinitáriusok kolostora volt, II. Rákóczi Ferenc és húga Julianna adományozta a rendnek. A fogolykiváltó rendet  a 12. században Franciaországban alapították. II. József rendelete nyomán kellett elhagyniuk Patakot. Egykori kápolnájuk két oltára ma a Bazilika déli mellékhajójában látható. Az épület közel kétszáz éves hányattatott sorsa után Sárospatak újra várossá nyilvánítására a VÁTI Makovecz Imre építész által irányított munkacsoportjának tervei nyomán új funkciót kapott. Benne került kialakításra a Borostyán Szálloda és Étterem. Az egykori kolostori kápolnában alakították ki az éttermet, a kolostori cellák pedig szállodai szobákká alakultak át Makovecz és munkatársai keze nyomán. Ez volt a nemrég elhunyt Ybl- és Kossuth díjas Makovecz Imre építész első munkája Patakon. Ennek eredményeként jött létre az a mintegy négy évtizedes kapcsolat  – kihagyásokkal -, melynek nyomán a mai Sárospatak megszületett. Továbbhaladva a kastély bejárata felé, előttünk jobbra az I. Rákóczi György Ágyúöntő műhelyét bemutató kiállítás modern épülete látható. A 2014-ben – több évi kutató munka eredményeként – megnyílt kiállításon megismerhetik a látogatók, hogyan öntötték az ágyúkat a XVII. században. I. Rákóczi György önellátásra törekedett, s birtokait, várait saját öntésű ágyúkkal védte. Pataki birtokán lőporos házat is működtetett. A XVII. századi ágyúöntést bemutató kiállítás Európa szerte kuriózum számba megy.

A várkastély bejáróján át lépünk be a Rákóczi vár udvarára. A várban ma a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma működik, sok szép és gazdag kiállítással várva az idelátogatókat. Ezek között található maga a lakótorony, a Rákócziak életét bemutató anyag csakúgy, mint az eredeti reneszánsz kőfaragványokat bemutató tárlat.

Az udvarba lépve tekintetünket elsőként a vár legrégebbi épülete, az úgynevezett Vöröstorony, vagy lakótorony ragadja meg. A várost 1526, a mohácsi csatavesztés után elfoglaló Perényi Péter itt építtette ki családi rezidenciáját. Perényi, akinek birtokai jelentős részben a Dél-Dunántúlon voltak, átlátta, hogy déli birtokait a töröktől megvédeni nem tudja. Tekintettel arra, hogy az 1526-ig Patakot birtokló Pálócziak utolsó férfi tagja, Antal, a mohácsi ütközetben elesett, s a két család között távoli rokonság volt, Perényi erővel elfoglalta Patakot, s a hozzá tartozó birtokokat. Mivel Ő egyben a koronaőr is volt (a Szent Koronát a Pataktól mintegy 40 km-re lévő Fűzér várában őrizte egy éven át), mindkét király – Szapolyai János és I. Ferdinánd – számára egyaránt kiadta a koronát megkoronázásukhoz, így mindkettőjüktől megkapta a birtokláshoz szükséges adománylevelet. Így vált Patak jogos birtokosává. Perényi Patakon hatalmas építkezésekbe kezdett. Olaszországból hozatott építőmestert, egy bizonyos Alessandro de Vedanot, aki az 1534-37 között felépülő lakó torony építését is irányította. Az olasz reneszánsz stílusban elkészült toronyhoz később egy palotaszárny is csatlakozott, melyet zárt folyosó köt össze a lakótoronnyal. Ezzel párhuzamosan a város központjában egy ötszög alakú területet fallal kerített el, s a falakat bástyákkal erősíttette meg. Ezzel kialakult a külső erődítmény, azaz a külső vár. A vár építését halála után fia folytatta, majd a következő birtokosok is tovább alakították. A Perényiek után mindenképpen szólni kell Dobó Ferencről, aki az egri hős Dobó István fia volt, s az Ő idejét nyugodt, békés időszakként emlegetik a krónikák. Dobó Ferenc testvére Dobó Krisztina 1584 Karácsonyán a pataki vártemplomban kötött házassága Balassi Bálinttal viharos és rövid életű volt. Balassi, a reneszánsz jellegzetes alakja. Végvári vitéz, költő és botrányhős egy személyben. Krisztinát a család távollétében veszi nőül, s rögtön utána el is foglalja a várat. A hazaérkező család azonban kiebrudalja vélt jussából, majd később a házasságot is érvénytelenítik.

Az 1600-as évek eleje a Lorántffy családot találja Patakon. Lorántffy Mihálynak két lánya volt. Zsuzsanna és Mária. Zsuzsanna 1616-ban nőül ment I. Rákóczi Györgyhöz, s ezzel Patak közel száz évre a Rákócziak birtoka lett. 1620-ban György öccse Zsigmond házasságot kötött Zsuzsanna húgával Máriával, s az esküvőre magas rangú vendég is érkezett Bethlen Gábor Erdély fejedelme személyében. A fiatalok boldogsága azonban rövid életű volt, hisz alig telt el egy év, s mindketten meghaltak. Így a birtok teljes egészében Györgyre és Zsuzsannára maradt. I._Rákóczi Györgyöt Bethlen Gábor 1629-ben bekövetkezett halála után 1630-ban Erdély fejedelmévé választották, s így Ő Zsuzsannával együtt az erdélyi fejedelmek mindenkori székhelyére, Gyulafehérvárra költözött. Ennek ellenére a családi birtok központja továbbra is Patak maradt. Az ekkor már közel két millió holdas Rákóczi birtokot a pataki várból irányította a sáfár, vagy számtartó. A pataki várban tovább folytak az építkezések, a vár szépen fejlődött. Köszönhetően annak, hogy Zsuzsanna viszonylag sokat időzött ezután is Patakon, s ő irányította sok esetben a munkálatokat. Felépítteti pl. a loggiát, ami mindmáig a magyarországi reneszánsz építészet egyik legszebb loggiája. Rákóczi, saját birtokainak védelmére önellátásra törekedett. Így ágyúöntő házat és lőporos házat egyaránt működtetett. Ekkortájt járta az a_mondás Erdélyben, hogy „Elvitte a pénzt a Patak”. Ez arra utalt, hogy az erdélyi vármegyékből befolyt jövedelmet a fejedelem jelentős részben a pataki vár, s birtokközpont fejlesztésére fordította.

  1. Rákóczi Györgyöt fia, II. Rákóczi György követte mind a pataki uradalom élén, mind pedig a fejedelmi székben. Ő azonban sem politikusként, sem pedig hadvezérként nem volt képes apja nyomdokaiba lépni. Kalandor politikájával meggyengítette az apja által kiépített erős Erdélyt. Őt fia I. Rákóczi Ferenc követte Patak élén. Az ő idejében ültek össze a pataki vár Sub-Roza („A rózsa alatt”) termében a Wesselényi Ferenc nevével fémjelzett összeesküvés vezetői, hogy megtárgyalják az ország helyzetét, s a Habsburg elnyomás elleni lehetséges tennivalókat. Az összeesküvés terve hamar az udvar fülébe jutott, s vezetőit – Frangepán Ferencet, Nádasdy Ferencet és Zrínyi Pétert kivégezték. I. Rákóczi Ferencet anyja, a korábban rekatolizált Báthory Zsófia közbenjárására életben hagyták, azonban nagy árat kellett fizetni ezért a kegyelemért. Az összes Rákóczi birtokot át kellett adni a császáriaknak. Ekkor szállták meg patakot a korábban már említett Stahrenberg csapatai, s dúlták fel a várost. 1683-ban Thököly Imre, aki a közben elhunyt I. Rákóczi Ferenc özvegyét, Zrínyi Ilonát feleségül vette visszafoglalja ugyan patakot, de rövidesen újra a császáriak kezére kerül a város. Ezt követően majd II. Rákóczi Ferenc már mint a szabadságharc vezetője foglalja vissza a várost kurucai élén. A Fejedelem a pataki vár Öregpalotájába hívja össze 1708 őszére az utolsó kuruc országgyűlést, ahol többek között kimondják a szabadságharcban végig kitartó jobbágyok felszabadítását. Az Öregpalota, más néven Lovagterem ma sok rendezvény helyszíne. A benne ma is meglévő reneszánsz kis színpadon foglalhatott helyet az az egy-két zenész, aki a különböző összejöveteleken, lakomákon szórakoztatta a főúri népet. Jó akusztikája miatt ma is tartanak benne zenei rendezvényeket is. A szabadságharc bukása után Patakot idegen birtokosok kapták. Elsőként a Trautsonok, majd a Bretzenheimek, végül pedig a Windischgrätzek. A Windischgrätzek 1945-ben távoztak Patakról, s ezt követően válik valóra Lorántffy Zsuzsanna végrendeletének az a része, mely szerint „Sárospatakot hagyom az egész nemes Magyarországnak”. 1945 után a várban 1957-ig Alkotóház működött, ahol a korabeli magyar művészvilág színe-java megfordult. Írók, költők, képzőművészek, zeneszerzők és színművészek egyaránt megfordultak a pataki vár falai között. Jöttek alkotni, vagy éppen pihenni, feltöltődni a zajos fővárosból ide a nyugalmat árasztó, Bodrog fölé magasodó vár falai közé. Ezt követően került a vár a Magyar Nemzeti Múzeumhoz, s nyílt meg a Rákóczi Múzeum ennek filiájaként. Ma büszkén mondhatjuk a látogatóknak, hogy az ország egyik legszebb és legjobb állapotban lévő vára a pataki. A vár udvara egyik központi helye az 1992-ben indult Zempléni Művészeti Napok, ma Zempléni Fesztiválnak. Ez a fesztivál nyitó koncertjeinek állandó helye, s mellette még több más rendezvényé.

A vártól a Református Kollégiumig

Utunk vissza vezet a Szent Erzsébet utcán egészen a Szent Erzsébet Nővérek rendházáig, majd ott az Urbán György közön át hagyjuk el a Várnegyedet. Ez a köz tulajdonképpen az egykori külső várat körülvevő várárok északi része, mely a századok során jelentős részben feltöltődött. A közön át a Béla király térre érünk, ahol balra fordulunk. A Rákóczi útra kiérve az út túloldalán egy kis park mögött látjuk az 1983-ban átadott Bodrog Hotelt. Mellette az 1973-ban Makovecz Imre tervei alapján épült Bodrog Áruház van. Jobbra fordulva a Rákóczi úton, a város főutcáján haladunk északi irányba. A sarkon az 1937-ben átadott Posta, mellette az egykori zsinagóga épülete, mely több átalakításon ment keresztül. Korábban Bútor üzlet volt, ma Műszaki áruház van benne. Az út túloldalát nézve láthatjuk azt az „új” városközpontot, ami a múlt század 70-es éveiben Makovecz Imre munkássága nyomán épült ki.  A főutcai tömbök, majd a Patikaház elkészültével a korábbi falusias jelleg helyett egy kisvárosi településközpont jött létre. Ennek a tudatos városfejlesztő programnak köszönhetően kapott Sárospatak Hild-díjat, melyre az itt kialakított tér elnevezése (Hild tér) is utal. Itt, a Rákóczi út 34. sz. ház helyén állt a városrendezés előtt Novák Sándor egykori pataki diák és tanár háza, aki a „Nagymajtényi síkon letörött a zászló”  kezdetű dal szerzője.

Tovább haladva a főutcán, az Eötvös utcához érünk, ami A Művelődés Háza és Könyvtárához, valamint a szemközti, egykori Comenius Tanítóképző Főiskolához, (ma az egri Eszterházy Károly Főiskola Comenius Kampusza) vezet. Az Eötvös és a Rákóczi út északi sarkán áll az egykori Járásbíróság, majd Esze Tamás Általános iskola épülete, melyben ma a városháza székel. Falán tábla őrzi Patay István honvéd ezredes emlékét. Az északi irányt tartva különböző 18-19. századi épületek láthatók. Legrégebbi és legszebb  a 24. szám alatti copf stílusú ház. 20-30 méterrel odébb a túloldalon látható az az épület, melyben a felvidéki körútja során Sárospatakra érkező Petőfi Sándor szállt meg 1847. július 9-én. A Református Kollégium diákjai fogadták kitörő lelkesedéssel az ekkor már neves költőt. Petőfi Úti naplójában szent földnek, a magyar forradalmak oroszlánbarlangjának nevezi Patakot. Rövidesen a Lorántffy utcához érünk, amin a református templomhoz juthatunk el. A több mint 200 éves templom elsősorban a helyi református közösség és a Református Kollégium hitéletének és rendezvényeinek helyszíne, ugyanakkor ragyogó akusztikájának köszönhetően éveken át a Zempléni Fesztivál és sok más zenei és nemcsak zenei program otthona is volt. A mintegy 1500 fős befogadóképességű templom Moser orgonáját az elmúlt években újították fel.

A Lorántffy utca után nem sokkal elérjük a nagyhírű Sárospataki Református Kollégium épületegyüttesét. Előtte azonban még Erdélyi János népdalgyűjtő, költő és filozófus, kollégiumi tanár egykori lakóházát láthatjuk emléktáblával megjelölve. Ugyanezen a házon egy másik tábla Arany János és barátja Tompa Mihály 1855. szeptemberében Erdélyi Jánosnál tett látogatására emlékezteti az érdeklődő turistákat. A kollégiumot 1531-ben Perényi Péter alapította. A bejárat két oldalán két dombormű látható. Balra az alapító Perényi Péter, jobbra pedig az iskola nagy pártfogói, Lorántffy Zsuzsanna és férje I. Rákóczi György. Az épület mai formájában 1806-34 között épült klasszicista stílusban, Pollack Mihály tervei alapján.  Belépve a tekintélyt sugárzó vaskapun, két oldalt a falakon az iskola történetének jeles eseményeit ábrázoló domborművek láthatók. Haladjunk időrendi sorrendben, kezdjük tehát jobb oldalon.

Az első dombormű Kopácsi István, az első tanítómester emlékét őrzi. Rajta a szöveg: „Mint bölcs építőmester, fundamentumot vetettem” 1531, az indulás éve.

A következő Comenius emlékét őrzi, akit Lorántffy Zsuzsanna és kisebbik fia Zsigmond hívott Patakra, hogy tanítási elveit és új tanítási módszereit a pataki iskolában kamatoztassa. Comenius a kor egyik legkiemelkedőbb pedagógusa, 1650-54-ig volt Patakon. A meghívás elfogadásának feltételéül szabta, hogy ideérkezésére állíttassék fel egy nyomda. Kérése teljesítve lett, s ebben a nyomdában került több itt készült, vagy korábbi írása kinyomtatásra. Pl. az Orbis Sensualium Pictus, a Schola ludus Comenius Patakon tartózkodása alatt megreformálta az oktatást, számos újítást vezetett be, mint pl. az alábbiak:

  • Bevezette a szemléltető oktatást. Az elsajátítandó szövegeket illusztrációval látta el,

mondván: könnyebb megjegyezni az anyagot, ha a száraz szöveg mellett képekkel

tesszük szemléletesebbé.

  • Megszüntette a testi fenyítést
  • Bevezette a kötelező diákszínjátszást. Ez annyit jelentett, hogy a diákoknak évi négy

darabot kellett bemutatni, de nem csupán diáktársaiknak, hanem a város lakosságának

  1. A bemutatásra kerülő darabok mindegyike a tananyaghoz kapcsolódott.

Következik a Bujdosó pataki diákok emlékének tiszteletére készült falikép. 1671 a Wesselényi-féle összeesküvés, majd a megtorlás szomorú időszaka. A császáriak nemcsak elfoglalják és feldúlják a várost, de a református iskolát is elűzik. A diákok és tanáraik egy része szekerekre rakja a legértékesebb taneszközöket, könyveket és Debrecenen át Erdélybe, Gyulafehérvárra megy. Innen rövidesen Marosvásárhelyre mennek tovább és az iskola ott folytatja a tanítást, továbbra is megőrizve a Pataki Iskola nevet. Bár 1683-ban amikor Thököly Imre felszabadítja a várost egy részük visszajön, de 85-ben ők újra bujdosni kényszerülnek, ekkor már nem Erdély, hanem Kassa az útirány.

A szomorú időszak még szomorúbb emléke. A gályarab pataki diákok névsora.

A sor a túloldali árkádok alatt, az 1714-es évszámot viselő táblával folytatódik. A szabadságharc bukása után a császáriak ismét meg akarják szállni az iskolát, azonban a diákok a lakosság segítségével megvédik azt, majd pedig sikerül kieszközölni az udvarnál a további működést.

Érdekes, anekdotának is beillő történet fűződik a következő domborműhöz, mely Kossuth Lajosnak és Kövy Sándor jog professzornak állít emléket. Történt ugyanis, hogy a professzor szokásához híven a kicsengetés ellenére sem fejezte be az órát, s egyszercsak egy cipőtalpnak az olajos padlón való végighúzása, illetve ennek a kellemetlen hangja zavarta meg az előadást. Kövy professzor ezt erőteljes figyelmeztetésnek vette, s magából kikelve hordta le az egész osztályt, elmondva őket minden alávaló gazembernek. Az, hogy ez a cipőtalp akció szándékos vagy véletlen volt, soha nem derült ki, azonban Kossuth önérzetét nagyon sértette a kirohanás, s diáktársaival megszervezte, hogy márpedig ők addig nem látogatják a professzor óráit, míg Ő elnézést nem kér tőlük. (Érdemes megjegyezni, hogy a professzor nemcsak a 19. század első felének volt nagy hírű jogtudósa, de még a 20. században is tanították a jogi karon.) Nos, három napos huzavona után Kövy professzor magához hivatta Kossuthot, s így szólt hozzá: „Megkövetem domine Kossuth, de magából még nagy országháborító lesz”.

A következő táblaképpel az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban résztvett nagyszámú pataki diák és tanárra emlékezünk Ők Damjanich Vörössipkásainak soraiban küzdöttek derekasan a hazáért. Előttük tiszteleg az utókor ezzel a domborművel.

A sort az első világháborúban elhunytakra emlékező márvány tábla zárja.

Végignézve a domborműveket, menjünk be az udvarba. Ha háttal állunk a bejáratnak, előttünk kicsit jobbra látjuk a kollégium legrégebbi épületét, a Berna-sort. 1771-72-ben Bern város segítségével épült, ezért kapta ezt a nevet. A Berna-sor füldszintjén a Tudományos Gyűjtemények Múzeumának raktárai vannak, míg az emeleten az Iskola- és Egyháztörténeti kiállítás látható. Tőlünk jobbra, a főépület jobb szárnyában a Református Kollégium Nagykönyvtára és Levéltára található, valamint a képről sokak által ismert nagy könyvtárterem. Ennek az intarziás parkettája 11 fajta fából készült. A mennyezeti freskót Lintzbauer József kassai festő készítette. Ebben mintegy 25000 kötet található, Erdélyi János költő, tanár, népdal gyűjtő, a 19. sz. közepének könyvtárosa elrendezésében. A Gyűjtemények teljes könyvállománya megközelíti a félmillió kötetet. A könyvtár takarásában, külön épületben van a Repozitórium, ami Makovecz Imre tervei alapján épült. A Repozitorium elsősorban a gyarapodó állomány raktári elhelyezésének céljaira készült, azonban itt kapott helyet Cs. Szabó László, a II. világháború utáni emigráns magyar irodalom Londonban élő vezéralakjának több mint 12 ezer kötetes könyvtára is. Cs. Szabó, aki nagyon megszerette Patakot, végrendeletében hagyta a Kollégiumra ezt az értékes, hat nyelvű anyagot. Egyben azt is örökül hagyta, hogy halála után a pataki református temetőben temessék el. Említést érdemel még, az 1945-ben orosz katonák által a budapesti banki trezorokból hadizsákmányként elvitt 175 kötet sorsa, nagy részüknek a 2006 februárjában történt hazaérkezése.

Tőlünk balra a Teológiai Akadémia szárnya látható, ez az épületrész ad helyet az 1991-ben újra indult teológiai oktatásnak. 1952-ben a Sárospataki Református Kollégiumban állami intézkedésre a teológiai oktatást megszüntették, a gimnáziumi képzést államosították, s Rákóczi Gimnáziumként folytatták egészen 1990-ig, amikor a Kollégium visszakapta az iskolát. 52-ben csupán a Tudományos Gyűjteményeket hagyták meg az egyház kezelésében.

Balra előttünk van a Kollégium Gimnáziuma, ahol a magyar történelem, művelődéstörténet annyi jeles alakja szívta magába a tudományok mellett a haza szeretetét, és az iránta való hűséget.

Az Iskolakert

 

Kilépve a Kollégium kapuján, szemben az Iskolakert látható. A park helyén a 17. századig temető állt, majd ezután kapta meg a kollégium. Ma a nagyhírű iskola jeles diákjai, tanárai és patrónusai szobrai láthatók itt, valamint a gimnázium két internátusa. Mielőtt belépnénk a parkba, jobb kézre II. Rákóczi Ferenc egész alakos szobra látható, melyet Horváth Géza készített 1937-ben. Elindulva a fősétányon, balra Tompa Mihályt látjuk, aki diákja volt a kollégiumnak, majd a felvidéken volt lelkész. Tompa Mihály az 1848-49-es forradalom és szabadságharc bukását követő években allegorikus költeményeivel próbálta felrázni a reményt vesztett és hallgatásba burkolózó költőket, írókat. Pl.:  A madár fiaihoz, A gólyához, stb. Tovább haladva Kazinczy Ferenc, a Széphalmi vezér, a nyelvújító, majd a már említett Kossuth Lajos egész alakos szobra Marton László alkotása, majd Kazinczy Lajos, akit szoktak a 14. Aradi vértanúként is emlegetni. Őt Aradon okt. 25-én főbe lőtték. Balra Lorántffy Zsuzsanna, akinek szobra évtizedek óta a fiatalok találkozóhelye. Jobbra fordulva a sétányon Bessenyei György, a felvilágosodás költője, Kazinczy Gábor, majd Pécsi Sándor színművész, de látható itt Fáy András, „A haza mindenese” szobra csakúgy mint Móricz, Csokonai, Tóth Ede, Erdélyi János, Komáromi János és mások szobrai. Tovább sétálva kiérünk a fák közül, s előttünk a híres Angol internátus, melyet a 30-as években az emelt szintű angol nyelvoktatásban résztvevő diákok számára építettek. Balra tőlünk az Erdélyi Jánosról elnevezett kis kollégium. Jobbra fordulva a keskeny járdán előbb a vadonatúj sportcsarnok, majd az egykori tornacsarnok előtt haladunk el. Az épület a legrégebben épült olyan tornaterem ma Magyarországon, amit még ma is erre a célra használnak. Hosszabb távú tervek szerint itt kerülne kialakításra egy Sport Múzeum, melynek az anyaga már szépen gyűlik.

Az Iskolakerttől A Művelődés Háza és Könyvtáráig

 

A tornacsarnok után jobbra fordulunk, s a Kazinczy Ferenchez közeli kapun hagyjuk el az Iskolakertet. A kapun kilépve átmegyünk az úton, s a Comenius utcán haladunk tovább. Elsőként bal oldalon egy nagy épületet látunk egy kis parkkal előtte. Ez az un. Mudrány, mely Mudrány András jómódú bírtokos adományából épült, a Kollégium diákjai számára. Az adományozó végrendeletében meghagyta, hogy egy közétkezdét emeljenek a diákságnak. Ez az épület a mai napig ezt a célt szolgálja. Egyszerre mintegy 400 diák tud benne kényelmesen étkezni. Egyenesen tovább haladva az Y elágazás után jobb kézre a zöldben Wass Albert emlékmű látható, melyet a helyi Wass Albert Kör saját erőből és kivitelezéssel állított a kiváló magyar íróra emlékezve. Mindössze 20-25 méter megtétele után a 2012-ben Uniós pályázati támogatással elkészült Térségi Járóbeteg Ellátó Központ előtt vagyunk. Az egészségügyi központ után közvetlen A Művelődés Háza és Könyvtára épületéhez értünk. Az épület sarkán jobbra fordulva megállunk a két Péterfy László által készített szobor között. A szobrok hatalmas, mintegy 6 méter magas talapzaton állnak. Szembe fordulva A Művelődés Háza és Könyvtárával, a jobb oldalin a nagyszentmiklósi leleten is látható, emberalakkal a karmai között felszállni készülő sast láthatjuk (Égberagadtatás) kőbe formázva, míg bal oldalt egy ágaskodó szarvas utal a Csodaszarvas legendára. Velünk szemben tehát Sárospatak 1983. március 26-án átadott, a város kulturális életének egyik meghatározó intézménye. Az épület tervezője ugyanaz a Makovecz Imre, akinek nevével sétánk során már többször találkoztunk. Amikor ezt a házat tervezte, már a szerves, vagy organikus építészet követője, s ez ezen a munkáján jól nyomon követhető. Munkája megkezdésekor már vallja, hogy egy épületet, vagy bármi mást egy adott környezetbe kell tervezni, s a környezethez illeszkedni kell a készülő alkotásnak. Ennek szellemében az akkor még Comenius Tanítóképző Főiskola épületegyüttese által meghatározott térbe komponálta meg ember arcú épületét. Ha jobban szemügyre vesszük a homlokzatot, egy emberi arc formáit fedezhetjük fel. Az erkély vonala a szemöldököt, alatta középen az orrot, kettő között pedig a szemeket fedezhetjük fel, melyek kifelé tekintve nyitottak a nagyvilág dolgaira, befelé pedig kíváncsian szemlélik a Házban történteket. Fokozva a dolgot, nézzük meg a két oldalt lefutó lépcsőket. Ha hátat fordítanak az épületnek és kitárják karjaikat, ugye milyen nagy a hasonlóság? Igen, ez a ház átadása óta tárt karokkal várja a vendégeket, s hogy legyen miért betérni ide, ezért dolgozik töretlen lendülettel az intézmény minden munkatársa. Átadása után, a nagyterem és a mellette lévő két kisebb oldalterem (pódium, próba) fakazettás mennyezete folytán a kultúra templomaként is emlegették az épületet. Megjelenése nagyon sok látogatót vonzott a városba, határokon belülről és kívülről egyaránt. Építészek jártak évekig csodájára Japántól Ausztráliáig annak eredményeként, hogy 1984-ben a világ építészei beválasztották az előző év 10 legérdekesebb épülete közé.  Feltétlen szólni kell az építés kapcsán a tervező mellett arról a Mezey Gáborról, aki belső építészként a Ház berendezéseinek mintegy 85-90 százalékát tervezte. Igen ez a Ház 1983-ban azon ritka épületek közé tartozott, ahol a belső berendezés a külső megjelenéshez illő, egyedi tervek alapján került legyártásra. Köszönhető volt ez akkor a Makovecz – Mezey páros kiváló együttműködésének.

Az épületben ma egy intézményi keretben működik a közművelődési, a könyvtári és a mozi intézményegység. 450 férőhelyes színházterme a bérletes és egyéb színházi előadásokon túl zenei és táncos rendezvényeknek, tanácskozásoknak, a város intézményei legkülönbözőbb programjainak, valamint nemzeti és egyéb társadalmi ünnepeknek helyszíne. Éves szinten több mint 70 ezer ember fordul meg a Házban, ami figyelembe véve Sárospatak 13 ezres lakosságát, nem kevés. Az intézményben mintegy 15 művelődő közösség – szakkörök, klubok, amatőr művészeti együttesek – tartja rendszeresen foglalkozásait. Bodrog Néptáncegyüttese 1954-ben alakult, az elmúlt évtizedekben bejárta Európát, de volt Amerikában és Ázsiában is. Kamarakórusa 1968-tól működik, szintén megfordult Európa számos országában. 8kor Színháza hazafias műsoraival a Kárpát-medence magyarlakta területein és a hazai fellépéseken túl többször látogatott el Amerikába, illetve Kanadába is. A Művelődés Háza és Könyvtára saját rendezvényein túl társrendezője a város nagy fesztiváljainak, pl. Zempléni Fesztivál, Pünkösdi Szent Erzsébet Napok, de részese, sok esetben lebonyolítója valamennyi helyi nagyrendezvénynek.

Hátat fordítva a Háznak, az Eszterházy Károly Egyetem Comenius Kampuszának épületegyüttesét látjuk. A szemközti jobb szárnya az épületnek a 19. század első felében épült. Tíz évvel az önálló tanítóképzés sárospataki megindulása (1857) után, 1867-ben ebbe az egykori kaszárnyába már mint sajátjába költözhetett a Tanítóképezde. A meglévő épületet a 20. század elején Lechner Jenő és Varga László tervei alapján bővítették, melyre a sajátos nemzeti stílus, az un. észak-magyarországi reneszánszként is emlegetett pártázatos forma a jellemző. Az újonnan elkészült, s immár egységes épületben a képzés az 1913-14-es tanévben indult meg. Az egykori önálló Főiskola az 1990-es évek végén lezajlott nagy felsőoktatási integrációk során, 2000-ben lett a Miskolci Egyetem Comenius  Főiskolai Kara, majd ezt követően került az egri egyetemhez.

Árpád Vezér Gimnázium

A négy tornyú épületben, melyet a már sokat emlegetett Makovecz Imre Ybl- és Kossuth díjas építész tervezett, 1993-ban indult meg a képzés. Az épület külső és belső megjelenése, négy tornyos kialakítása miatt méltán mondják az oktatás templomának. Belépve az impozáns aulába, a látogatót kétség fogja el, valóban a gimnáziumban van? Makovecz Imre itt is, mint A Művelődés Házánál, a környezettel is hatni akart a belépőre. Meggyőződésünk, hogy ez sikerült is Neki. Az iskolának rangja van, amit eredmények igazolnak, s amihez talán az itt oktató-nevelő pedagógusok szakmai elhivatottsága mellett a hely szelleme is hozzájárul.



Végardó Fürdő – Sárospatak

 

Végardón, a város északi részén kutatófúrások folytán tört fel a 38 °C-os gyógyhatású termál víz, melyet ízületi és érrendszeri megbetegedések kezelésére alkalmaznak. Az első meszelt falú kőmedencét a 60-as évek elején a város lakosságának összefogásával, társadalmi munkával építették meg. Az évtizedek alatt folyamatosan fejlődött a fürdő. Épült gyermekmedence, úszómedence, majd ennek elkészült a téliesítése egy sátorfedés formájában. Később csúszdás úszómedence, valamint „Acapulco” medence és így tovább. A fürdő mai megjelenését Makovecz Imre tervei biztosították, akinek ez a 2009-ben átadott munkája volt az utolsó, a sárospataki több mint négy évtizedes munkássága sorában.

Megyer-hegyi Tengerszem

A Tengerszem Sárospataktól mintegy 5 km-re, a Megyer-hegyen működő egykori malomkőbánya bányagödrében alakult ki. A malomkőbányászat ezen a helyen már a 14-15. századtól működött. Az itt, Patak határában bányászott malomkövek rendkívüli keménységük miatt nemcsak idehaza, de Európa szerte keresettek voltak. A malomkövek bányászata, fejtése évszázadokon át hasonló technológiával és szerszámokkal folyt. A malomkövek iránti kereslet csökkenése 1907-ben a bánya bezárását eredményezte. Az utolsó időszakban a termelés évi 350-450 malomkő körül volt.

Az egykori bánya fejtési gödrében, a természetes csapadék felgyülemlésével alakult ki az a mintegy 4000_m³-es víztömeg, melynek legnagyobb mélysége 6,5 m. A tó fölött láthatók, a bányászok sziklába vájt háló fülkéi.

A tavat és környezetét 1977-ben természetvédelmi területté nyilvánították. Ma kedvelt kirándulóhely, ahova a városból jó egy órás sétával lehet eljutni a piros turista jelzésen.