Újbástya Rendezvénycentrum és a Bazilika

Az épület, ahonnan elindulunk városnéző sétánkra, nevét onnan kapta, hogy itt állt a 16. században Perényi Péter által felépíttetett külső erődítményrendszer észak-nyugati sarokbástyája. Az 1702-ben Lipót császár rendeletére felrobbantott külső vár falai ma is állnak. Itt az északnyugati sarokbástya alapjaira egy Európai Uniós pályázat segítségével épült fel a minden igényt kielégítő, konferenciáknak, kiállításoknak, a legkülönbözőbb programoknak helyet adó épület, melyet 2008-ban adtak át. Az épület földszintjén működik a tágas, világos, igényesen kialakított Tourinform Iroda. Az Újbástya a Vár-, vagy Szentnegyed Rákóczi út felöli bejáratánál van, ahonnan mintegy száz méter séta után érjük el a Bazilikát.

Mielőtt a Bazilikához érnénk, álljunk meg a toronytól nyugatra mindössze néhány méterre, ahol az egykori plébániai iskola alapjainak egy része látható. Itt állt a város középkori iskolája, ahol 1490-ben a mátészalkai csizmadia László nevű fia tanult a krakkói egyetemet is megjárt Kisvárdai János rektorsága idején. Szalkai László, aki Esztergomi Érsekként a mohácsi csatában esett el, itt készített jegyzeteit később beköttette. Ez ma a legrégebbi ismert tankönyvünk, mely Szalkai kódexként az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtárban megtekinthető. A plébániai iskolát valószínűleg a Perényi Péter által felépíttetett külső erődítményrendszer miatt bontották le, mivel útjában állt az építkezésnek. Most 30 méter séta után Sárospatak legrégebbi építészeti emlékéhez, az egykori rotundához, körtemplomhoz értünk. Az 1960-as években a Vártemplom műemléki helyreállítását megelőző régészeti ásatások során megtalált egykori királyi kápolna alapjainál állunk.

A rotunda méretében és formájában nagyon hasonló a veszprémi királyi kápolnához. A régészeti feltárások szerint a XI. század közepén épülhetett a királyi udvartartás számára. Ebben az időben lett Patak királyi, pontosabban királynéi erdőispánság központja. A XI-XIII. században a magyar királyok és királynék élete még nem kötődött egyetlen helyhez, állandó székvároshoz. Az ország különböző részein külön birtokai voltak királynak és királynénak.

Ezeket a birtokokat udvartartásukkal együtt évről-évre végigjárták, és ott helyben fogyasztották el a birtok termését. I. András király felesége Anasztázia, Bölcs Jaroslav kijevi nagyfejedelem lánya szívesen tartózkodott a pataki birtokon. Részben mert itt nagyobb biztonságban érezte magát a fenyegető nyugati betöréstől, valamint közelebb volt hazájához. A királyi udvar szempontjából pedig a vadban gazdag zempléni erdők igen jó vadászterületnek bizonyultak. Patak egészen a XIV. század végéig királyi birtokközpont volt. Ezen időszak legjelentősebb eseménye Patakon 1207-hez köthető. Ekkor született városunkban II. András király és felesége meráni Gertrúd lánya, Erzsébet. A királynéi udvarház, ahol a kis Erzsébet világra jött, valószínűleg a mai Szent Erzsébet Ház és a Római Katolikus Plébánia épületei helyén állt.

A rotunda (körtemplom) maradványai, háttérben a Szent Erzsébet Ház

Az újszülött gyermek megkeresztelésére minden bizonnyal ebben a kápolnában került sor. Erzsébet mindössze négyéves volt, amikor eljegyezték a thüringiaiőrgróf nagyobbik fiával, Hermannal. A négyéves gyermeket Pozsonyból díszes kísérettel, 13 – arannyal, ezüsttel, selyemmel, brokáttal és – mindenféle drágasággal megrakott szekér társaságában Wartburgba vitték, hogy a kor szokásainak megfelelően ott nevelkedjen, sajátítsa el a nyelvet, az ottani szokásokat. A kis Erzsébet rövidesen hitéről, mély vallásosságáról, valamint a szegényeken, elesetteken való gondoskodásáról vált híressé az udvarban. Új családja és főúri környezete egyiket sem nézte jó szemmel.  Hermann, a kiszemelt férj fiatalon meghalt. A kérdés, hogy mi legyen Erzsébettel: küldjék vissza hazájába, de akkor a gazdag hozományt is vele kellene küldeni, azt pedig már felélték. Vagy adják kolostorba? Hermann halála után örökössé előlépő Lajos és Erzsébet között kialakuló igaz szerelem oldotta meg a kérdést. Lajos kijelentette, hogy nőül veszi a magyar királylányt. Erzsébet mindössze 14 évesen Lajos őrgróf felesége lett. Lajos mindenben támogatta ifjú hitvesét. Három gyermekük született, s Erzsébet még méhében hordozta harmadik gyermeküket, amikor Lajos a Szentföldre indult a keresztesekkel. Útközben azonban meghalt, s felesége mindössze 20 évesen ott maradt a három gyerekkel és a vele ellenséges udvari környezettel. Bár sokan, köztük II. Frigyes császár is nőül kérik, Ő nemet mondott. Komoly megpróbáltatások után elhagyta Wartburg várát, majd kórházat alapított, s Ő maga is ápolta, gondozta a betegeket. Mindössze 24 éves volt, amikor 1231. november 17-én visszaadta lelkét teremtőjének. Temetése után sírjánál csodák történtek, melynek következtében egyre többen zarándokoltak el a sírhoz. Ezek hatására megindult a szentté avatási eljárás, és 1235. Pünkösdjén, alig négy évvel halála után IX. Gergely pápa szentté avatta.

Erzsébet születésének 800. évfordulóját, a 2007. évet a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Szent Erzsébet Évvé nyilvánította. Az ünnepi év során Sárospatakon az 1996-ban alakult Árpád-házi Szent Erzsébet Történelmi Társaság szakmai irányításával és a város önkormányzatának kiemelt támogatásával sok-sok rendezvénnyel, programmal emlékeztünk városunk legnagyobb szülöttére, aki ma több mint 800 év távlatából is példa lehet mindnyájunk számára. Erzsébet tisztelete újra megerősödött városunkban, amit jól mutat a 2019-ben már 27. alkalommal megrendezett Pünkösdi Szent Erzsébet Ünnep, valamint a már szintén hagyománnyá vált Őszi Szent Erzsébet Napok. Az immár három naposra bővült Pünkösdi Szent Erzsébet Ünnep első napja (szombat) a hagyományőrzők bemutatóival – lovagi torna, íjászat, harci jelenetek -, valamint a Pünkösdi Gyermektánc Találkozó programjaival telik, második napja (Pünkösdvasárnap) egy egész napos középkori vásári forgatagban megjelenő világi ünneppel, a kor hangulatát megidéző programokkal (árusok, zene, tánc, mutatványosok, stb.) zajlik, Pünkösdhétfőn pedig a teljes nap az egyházi ünnep jegyében telik.

Az ünnepi szentmisét a nagy számú zarándok miatt évek óta a Bodrog partján, a Rákóczi vár alatti szabadtéri színpadon felépített oltárnál celebrálja a felkért egyházi méltóság.

Meg kell említeni, hogy 2011. májusában Sárospatakon rendházat nyitott a Lengyelországban 1842-ben alapított Árpád-házi Szent Erzsébet Nővérek Kongregációja. A Bazilika tőszomszédságában lévő rendházat négy Erzsébet nővér lakja.

Ha a Szent Erzsébet Házról figyelmünket a Bazilikára fordítjuk, a déli bejáratot látjuk. A boltív alatt két emléktábla látható. Egyik Szent Erzsébetre emlékezik, s a jubileumi év során lett elhelyezve, másik pedig a Bazilika Minor rang elnyerését hirdeti.

A XIII. században a rotunda már kicsinek bizonyult, s ezért közvetlen közelében felépítettek egy román stílusú templomot, melyet cinterem, azaz temető vett körbe. Ennek fala a mai templomot is övezi déli oldalán. A 15. században, amikor a Pálócziak birtokolták Patakot, akik a város északi részén komoly udvarházat tartottak fenn, melynek erődítményszerű megerősítésére Mátyás királytól kaptak engedélyt, a család nagyságához méltóbb gótikus templomot emeltek a román kori templom helyén. Ez a templom látható előttünk, kiegészítve a Perényi Péter által a 16. század első felében történt hozzáépítéssel. Perényi az egykori szentélyt lebontatta, s a két oldalhajót meghosszabbítva egy háromhajós csarnoktemplommá építtette át. Az 1671. évi Wesselényi féle összeesküvés leverése után Patakot császári katonák szállták meg, s a külső vár összes bejáratát befalazták, csupán egy bejáratot hagytak, a templomon keresztül. Így tudták könnyen ellenőrizni a ki-bemenő forgalmat, legyen az gyalogos, lovas vagy éppen szekeres. Feltörték, feldúlták és kirabolták a kriptákat, óriási pusztítást végeztek. A déli falon a bejárattól nem messze látható üvegfal az un. Stahrenberg kapu őrzi dicstelen tettüket. Elnevezését a megszállók vezetőjéről, Stahrenberg kapitányról kapta.

Bár kívülről nem látható, mégis el kell mondani, hogy a gótikus templombelső barokk dongaboltozattal és barokk berendezéssel bír. Ennek oka, hogy 1737-ben nagy tűzvész pusztított a külső várban, melynek során a templom is leégett. Berendezése elégett, boltozata beszakadt. Az 1780-as években, amikor végre helyreállították, már nem az eredeti boltozat került kialakításra, hanem az eredetitől mintegy 3 méterrel alacsonyabb barokk dongaboltozatot kapott. A kiégett berendezés helyére a főoltárt a II. József rendelete folytán Budáról távozni kényszerülő Karmelita Szerzetes Rendtől vásárolták meg a patakiak. Az egykori kolostorban működik ma a miniszterelnöki hivatal. A két mellékoltár a pataki egykori Trinitárius Kolostorból került a templomba. Az orgonát egy kassai orgonaépítő mester készítette, mely a templom külső felújításával párhuzamosan szintén teljesen megújult. A templom mai tornya is a XVIII. század végén épült.

A Bazilika Minor az elmúlt években igen jelentős felújításon esett át, ami várhatóan tovább folytatódik.