A B\u00e1nyaudvarban k\u00e9pzeletben ak\u00e1r \u00e9vsz\u00e1zadokat is visszaugorhatunk az id\u0151ben, hogy a h\u00edres s\u00e1rospataki malomk\u0151gy\u00e1rt\u00e1s nyom\u00e1ba eredj\u00fcnk, m\u00e9g miel\u0151tt \u201ebe\u00f6lt\u00f6zn\u00e9nk\u201d a Via Ferr\u00e1t\u00e1hoz.<\/p>\n\n\n\n
Ma k\u00f6rben\u00e9zve neh\u00e9z elhinni, hogy a Megyer-hegy 600 \u00e9ve m\u00e9g teljesen szab\u00e1lyos vulk\u00e1ni k\u00fap volt, majd azt\u00e1n a hegy gyomr\u00e1t tulajdonk\u00e9ppen kib\u00e1ny\u00e1szt\u00e1k. Az itteni k\u0151 ugyanis a k\u00f6z\u00e9pkori malomk\u00f6vek alapanyaga lett, a korabeli okleveles adatok szerint m\u00e1r az 1440-50-es \u00e9vekben zajlott itt b\u00e1ny\u00e1szat, amely rengeteg embernek adott munk\u00e1t. Az innen kinyert, nagy m\u00e9ret\u0171, stabil k\u0151 alapozta meg azt\u00e1n a s\u00e1rospataki malomk\u00f6vek h\u00edrnev\u00e9t. A termel\u00e9s a Megyer-hegyen eg\u00e9szen a 19. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9ig tartott, majd ezt felv\u00e1ltotta a botk\u0151i, illetve a kir\u00e1lyhegyi kovamalomk\u0151-b\u00e1nya. Az egykori b\u00e1nya \u00e1ltal hagyott 150 m\u00e9ter hossz\u00fa, 50 m\u00e9ter sz\u00e9les \u00e9s szint\u00e9n 50 m\u00e9ter m\u00e9ly v\u00e1jatot azt\u00e1n sz\u00e9p lassan felt\u00f6lt\u00f6tte az es\u0151v\u00edz \u00e9s tengerszem-szer\u0171 tavacska keletkezett itt, amelynek m\u00e9lys\u00e9ge el\u00e9ri a hat m\u00e9tert, de term\u00e9szetes forr\u00e1s h\u00edj\u00e1n az elp\u00e1rolg\u00f3 v\u00edz p\u00f3tl\u00e1s\u00e1t is a csapad\u00e9kb\u00f3l nyeri, \u00edgy asz\u00e1lyosabb \u00e9vekben m\u00e9lys\u00e9ge cs\u00f6kkenhet. A malomk\u0151b\u00e1ny\u00e1szat \u201emell\u00e9kterm\u00e9keit\u201d, vagyis a f\u00f6ldet \u00e9s a morzsal\u00e9kos alapk\u0151zetet medd\u0151halmokban helyezt\u00e9k el, amelyeket az id\u0151k sor\u00e1n ben\u0151tt a n\u00f6v\u00e9nyzet \u2013 ezt l\u00e1thatjuk ma is a B\u00e1nyaudvarban.<\/p>\n\n\n\n
A S\u00e1rospatak fel\u0151l \u00e9rkez\u0151 l\u00e1togat\u00f3k \u00fatja ugyanis a Cir\u00f3ka Pihen\u0151park ut\u00e1n ide vezet. Ez az a hely, ahol egykoron az el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u0151 \u00e9s megmunk\u00e1l\u00f3 tev\u00e9kenys\u00e9gek zajlottak, \u00e9s itt tal\u00e1ljuk az egykori b\u00e1nyalak\u00e1sokat is. A mostani fejleszt\u00e9sek sor\u00e1n k\u00e9t \u00e9p\u00fclet is k\u00e9sz\u00fcl: az egyik a fogad\u00f3\u00e9p\u00fclet \u00e9s \u00f6lt\u00f6z\u0151, amely \u00fatbaigaz\u00edt\u00f3 \u00e9s t\u00e1j\u00e9koztat\u00f3pontk\u00e9nt is szolg\u00e1l az ide \u00e9rkez\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra. De itt kaphatj\u00e1k majd meg a Via Ferrata felszerel\u00e9st is az \u00e9rdekl\u0151d\u0151k, itt \u00f6lt\u00f6zhetnek be \u00e9s itt hagyhatj\u00e1k majd a m\u00e1sz\u00e1s idej\u00e9re a szem\u00e9lyes holmijukat z\u00e1rt, v\u00e9dett k\u00f6rnyezetben. A m\u00e1sikban \u00e9p\u00fclet interakt\u00edv m\u00f3don mutatja be a s\u00e1rospataki malomk\u0151 haszn\u00e1lat\u00e1t a k\u00e9zi gabona\u0151rl\u0151kkel, amelyek az egykoron itt b\u00e1ny\u00e1szott k\u00f6vekb\u0151l k\u00e9sz\u00fcltek. S\u00e1rospataki lakosok \u00e1ltal felaj\u00e1nlott r\u00e9gi eszk\u00f6z\u00f6ket is megtekinthet\u00fcnk majd, amelyek egy r\u00e9sze m\u00e9g ma is m\u0171k\u00f6dik.<\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
A B\u00e1nyaudvarban k\u00e9pzeletben ak\u00e1r \u00e9vsz\u00e1zadokat is visszaugorhatunk az id\u0151ben, hogy a h\u00edres s\u00e1rospataki malomk\u0151gy\u00e1rt\u00e1s nyom\u00e1ba eredj\u00fcnk, m\u00e9g miel\u0151tt \u201ebe\u00f6lt\u00f6zn\u00e9nk\u201d a Via Ferr\u00e1t\u00e1hoz. Ma k\u00f6rben\u00e9zve neh\u00e9z elhinni, hogy a Megyer-hegy 600 \u00e9ve m\u00e9g teljesen szab\u00e1lyos vulk\u00e1ni k\u00fap volt, majd azt\u00e1n a hegy gyomr\u00e1t tulajdonk\u00e9ppen kib\u00e1ny\u00e1szt\u00e1k. Az itteni k\u0151 ugyanis a k\u00f6z\u00e9pkori malomk\u00f6vek alapanyaga lett, a korabeli…<\/p>","protected":false},"author":4,"featured_media":799,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"class_list":["post-798","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-uncategorized"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/tengerszeminfo.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/798","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/tengerszeminfo.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/tengerszeminfo.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/tengerszeminfo.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/4"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/tengerszeminfo.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=798"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/tengerszeminfo.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/798\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":800,"href":"https:\/\/tengerszeminfo.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/798\/revisions\/800"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/tengerszeminfo.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media\/799"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/tengerszeminfo.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=798"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/tengerszeminfo.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=798"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/tengerszeminfo.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=798"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}