Jelenlegi fejlesztések

Építjük, fejlesztjük, szépítjük

Tekintse meg a fejlesztés előzményeit ide kattintva

A fejlesztés előzményei

A Tengerszem évszázadok óta csendesen pihen a Megyer-hegy tetején. A bánya 1907-es hivatalos bezárása után csak ritkán hallatszott a kalapácsok, vésők hangja, mert a bánya már nem működött ugyan, de a korábbi időkben készült malomkövek használói még egyszer-egyszer felküldték a malomkő faragó mestereiket, hogy a még használatban lévő malomkövekhez pótlást faragjanak. Az utolsó malomkőfaragó szakember az 1950-es években járhatott a bányában, hogy egy-egy elkopott malomkőbe kiegészítő elemet készítsen. Utána a malomköves őrlést felváltotta más, modernebb technológia mind a gabona, mind az ásványőrlés területén.

A 60-as évektől a Tengerszemet csak kevesen ismerték, megmaradt a helyiek titkos természetjáró zarándokhelyének, esetleg a nagyon avatott természetjárók jutottak el oda a jelölt túraútvonalak mentén. Az egykori bánya területét a természet folyamatosan visszahódította, a sziklapárkányokat benőtték a fák, cserjék és bozótosok alakultak ki. Időnként a helyiek társadalmi akciók keretében korlátot építettek, igyekeztek a bejárhatóságot, láthatóságot fenntartani. Az eső folyamatosan mosta a talajt, a meddődombokon nőtt gyér növényzet gyökerei bontották a hordott talajrétegeket, a barlangok lassan beomlottak, megsemmisültek, a bányaudvar barlangjának boltívei omladozni kezdtek.

A látvány így is gyönyörű volt! Aki ide egyszer eljutott, az mindig vissza vágyik, és előbb-utóbb elviszi a gyerekeit is, hogy nekik is legyen részük ebben a nyugalomban, csendben, békében, csodában.

A bányászat XV. századi kezdete óta a területnek sok gazdája volt. Pontos leírások a bányászatról, a malomkőkészítésről, a sárospataki malomkő európai szintű hírnevéről főként Takács Béla (1930- 1997) református lelkész, múzeumigazgató, néprajztudós tollából (Élet és Tudomány Kalendáriuma 1967) származó, és Hála József etnológus, geológus, muzeológus, néprajzkutató által a Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/1. számában (1993) közölt írások útján maradtak ránk. A Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményének Levéltárában is jelentős írott és fényképes anyag fellelhető az avatott kutató számára.

A Tengerszem területét a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága 1978-ban védetté nyilvánította, majd 1997-ben „Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület” néven országos jelentőségű védett természeti terület besorolást kapott. Természetvédelmi kezelője előbb a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága volt, majd az Aggteleki Nemzeti Park lett.

Sárospatak Város Önkormányzata 1994-ben jogutódlással „örökölte” az egy hektárnál alig nagyobb (pontosan 10 765 m² ) nagyságú területet, amelynek telekhatárai nagyjából körben, a meredek sziklafalak függőleges vonalában húzódnak. A keleti oldalon a telek magában foglalja a hajdani felső bányaudvart is (az alsó bányaudvart ma a csapadékvíz összefolyása által képződött, a szurdok talajszintjének magassága által szabályozott mélységű tó borítja). A Tengerszem közel egy évszázadon át szunnyadozott a maga békéjében, mígnem 2011-ben, egy internetes újság Magyarország 7 természeti csodáját kereső online játékában az olvasók a Megyer-hegyi Tengerszemet találták a legszebbnek, és sorolták az első helyre. Tovább fokozta a hely ismertségét, amikor 2013. októberében a Daily Mirror internetes hasábjain megjelentek Németi Róbert fotós fantasztikus képei, ahol a cikk szerint: „leeshet az ember álla” a hely látványától.

(https://www.mirror.co.uk/news/world-news/hungarian-mountain-pool-sarospatak-gives-2373168)

Ettől az időponttól soha nem látott turistaáradat indult a Tengerszem csodájára szerte a világból. A csipkerózsika-álom véget ért, a turisták ellepték a Megyer-hegyet, a Botkői Parkerdőtől egészen a Tengerszem bányaudvaráig autók parkoltak nem csak nyáron, de kellemes őszi-tavaszi időszakokban is. A nagyobb ünnepeken, hosszú hétvégéken egy-egy napon ezrek indultak el a legkülönbözőbb útvonalakon a hegy tetejére. A GPS nagy hatalom, nem ismer telekhatárt, természetvédelmi területet, védett természeti értékeket! Invázió indult, amivel már komolyan foglalkozni kellett, hiszen sem utak, sem útbaigazítás nem lévén a turisták sokszor csalódtak a körülményekben. Mondhatnánk: az ő bajuk, de ekkora népszerűségre és érdeklődésre nehezen lehetett volna hirtelen felkészülni. Nem nagyon volt kérdés, hogy kell-e az „örömteli” problémával foglalkozni. Az első kérdés az volt, hogy kell-e reagálni a turizmus ilyen mértékű érdeklődésére vagy sem. Mert maradhatott volna minden a régiben, azaz hagyjunk mindent változatlanul, maradjon a Tengerszem a helyiek kedvelt kirándulóhelye, zárjuk el a turisták tömegei elől, hátha elmegy a kedvük attól, hogy úttalan utakon bolyongva megtalálják ezt a fantasztikus helyet.

Nem ez a döntés született. Sárospatak társadalma többségében egyetért azzal a törekvéssel, hogy a városnak a kulturális, történelmi és turisztikai lehetőségeinek kiaknázására kell a jövőben a hangsúlyt fektetni, ne legyen belőle modern iparváros. Ezt az irányt a város minden – a rendszerváltás óta – született városfejlesztési programjában egyértelműen megfogalmazta. Ennek az általános vélekedésnek a szellemében döntött úgy a város jövőjével kapcsolatban a lakosság által felhatalmazott döntéshozó szerv, a képviselőtestület, hogy a növekvő turisztikai igényre válaszolva fejlesztést kezdeményez a Megyer-hegyi Tengerszem korszerűsítésre, a megközelíthetőség javítására. Mindezt úgy, hogy a látványosság természeti és ipartörténeti értékei ne sérüljenek, sőt azok kiemelt védelmet és figyelmet kapjanak egy fejlesztés során.

Így született meg 2016 tavaszán az a fejlesztési programterv, amelynek részletes kidolgozására a pályázat lehetőséget biztosított. A fejlesztési programterv alapján nyújtotta be a város a pályázatát és készültek el a projekt tervei (http://sarospatak.hu/megyer-hegyi-tengerszem-fejlesztese/), majd születtek ezek engedélyei. A megfelelő tervezői csapat kiválasztása során az volt a fő szempont, hogy a fejlesztési elemek megvalósítása a környezet károsítása, a természeti és a történeti emlékek rombolása nélkül történjen. Fontos volt, hogy a tervezők ismerjék a környék turisztikai adottságait, összefüggéseit, kapcsolódásait. Az ötletek kidolgozásába bevontuk a Szent István Egyetem Tájépítész Karának végzős hallgatóit, akik friss ötletekkel és lelkes szakmai meggyőződéssel dolgoztak a feladaton.

SZIE tájépítész tanulány

Fontos volt az előkészítés során, hogy megismertük a turisták visszajelzéseit, igényeit. Megfelelő visszacsatolás volt a Zöldút Turisztikai Központ (www.zoldutazas.com) munkatársainak véleménye, akik több ezer turistát szállítottak a Tengerszemre 2016 tavaszától, és vezették a Tengerszem gyalogtúrákat a bánya körül. A legfontosabb információ a turisták véleménye alapján, hogy a látvány „hűha élménye” mellett nagyon sokan fogalmazták meg a hiányérzetüket. Kérdésük legtöbbször az volt, hogy „miért nincs itt semmi?”

A tervek véglegesítése és az engedélyezés előtt környezeti hatástanulmány készült, ami ilyen esetekben mindig kötelező. A tervezett környezetkímélő beavatkozásokat összefoglaló tervdokumentáció az illetékes engedélyező hatóságok elé került, és a szükséges szakvélemények összegyűjtése után 2018. július 25-én megszületett a terület helyreállításának, jellege, használata megváltoztatásának természet- és környezetvédelmi hatósági engedélye. A hatóság számos előírást fogalmazott meg, amelyek betartásával a fejlesztés természetvédelmi érdekeket nem sért.

Ezt követően került sor a Megyer-hegyi kilátó építési engedélyezési eljárására és a tervezett út és kerékpárút útügyi hatósági, illetve a csapadékvízelvezető rendszer vízjogi létesítési engedélyezési eljárásának elindítására. A fejlesztés elindításakor minden szükséges hatósági engedély a rendelkezésünk állt.

A kivitelezés elindításához azonban szükséges volt az utak, a pihanőpark és kilátó helyszíneinek tulajdoni- és használati jogi rendezése. Minden érintett magáningatlan tulajdonos hozzájárult az ingalan tulajdonrészek közösségi használatához, a megállapodások mindegyike megkötésre került.

A jelenleg érvényben lévő kivitelezési szerződések szerint a projektelemek megépítése 2019-ben megtörténik. Ezt követi a használatbavételi és üzemeltetési engedélyek megszerzése. Természetesen a létrehozott infrastruktúra üzemeltetése is komoly feladat lesz, egy ilyen nagy jelentőségű és összetett infrstruktúra önmagában működésképtelen. Az üzemeltetés üzleti modelljének kimunkálása, a működéshez szükséges szakemberek összegyűjtése, felkészítése, majd munkába állítása előkészítés alatt áll.

Néhány fontos dolog, ami bizonyosan NEM LESZ a Tengerszemen:
– Kocsma, büfé, zenés-táncos szórakozóhely
– Kóla, energiaital, chips
– Lángossütő, pizza, hamburger
– Játszótér
– Kertitörpe, műanyag gólya, bóvliárusítás
– Körhinta, vattacukor, majális
– Kalandpark, üveghíd
– Kapu, kerítés, kötelező belépőjegy, tiltó táblák
– Zene, zaj

Néhány dolog, ami bizonyosan LESZ a Tengerszemen:
– Kilátó a hegy legmagasabb pontján
– Foglalkoztató elsősorban gyerekek számára (innen származó kő felhasználásával készült kézi
őrlőmalmok, amelyekkel a helyszínen lehet gabonát őrölni)
– Kiállítótér a malomkőbányászat örökségéről
– Via Ferrata és sziklamászó falak
– Via Ferrata felszerelés bérlési lehetőség
– Esőbeállók
– Ivóvíz (ásványvíz)
– Illemhely
– Pihenőhelyek (környezetbe illeszkedő padok, pihenők)
– Természetes anyagokból készült ajándéktárgyak vásárlási lehetősége
– Szőlő árusítása szüret idején
– Állandó személyzet, idegenvezetés, tájékoztatás a malomkőbánya történetéről
– Új hulladékgyűjtők (és azok rendszeres ürítése)
– Tájékoztató táblák, útbaigazító táblák és jelzések
– Csökkenő mennyiségű szemét, mert nevelni is kell az ide érkezőket
– Csend és béke!

Ami még lesz az oda vezető úton:
– Új, erősített makadámút a 37-úttól a Ciróka dűlőig (1600 m)
– Kerékpárút (1200 m)
– Csapadékvíz elvezető rendszer
– Pihenőpark (szalonnasütők, leülők, illemhely)
– Parkolók a Cirókán
– Kerékpártárolók
– Útbaigazító táblák, hulladékgyűjtők az út mentén
– Együttműködés a környező magántulajdonosokkal (Megyer Zrt., Harsányi Szőlőbirtok,
Északerdő Zrt.)

Ami még nem valósulhat meg a jelenlegi fejlesztés keretében, de a közeljövő tervei között
szerepel:
– A Ciróka Pihenőpark vezetékes ivóvíz ellátása
– A Ciróka Pihenőpark villamosárammal való ellátása

Addig is várjuk mindazok jelentkezését, akik a 2020. tavaszán kezdődő üzemszerű működés során munkavállalóként, önkéntesként, segítőként, diákmunkásként részt szeretnének venni a működtetésben, a rend megőrzésében. Önéletrajzot és motivációs levelet a innovo@sarospatak.hu e-mail címre várjuk.

Kerékpárút

kerekparut

Bányaudvar

banyaudvar

Botkő Pihenőpark

gejzírkúp

Via Ferrata

Via Ferrata

Ciróka Pihenőpark

régi állapot

Megyer-hegyi kilátó

É10 - Tömegmodell képei _ Tervlap