A Megyer-hegyi Tengerszem története

Tengerszem – honnan az elnevezés?

A földrajzi tulajdonnevek között sok olyat találunk, amelyek nem tudományos alapon születnek. Ilyen a Tengerszem elnevezés is. A Megyer-hegy és környéke kb. 15 millió évvel ezelőtt a miocén korban lejátszódott vulkáni folyamatok eredménye. A környéket tengervíz borította, ebből csak a legmagasabb vulkáni kúpok emelkedtek ki. A tudományos definíció szerint „a tengerszemek magashegységek kis tavai; többnyire a gleccser által kimélyített egykori csonthógyűjtő medencében (kárfülkében) vagy a morénasáncok mögött keletkezett, általában kerek állóvíz, kis tó.” Nyilvánvaló, hogy a mi Tengerszemünk nem magashegységben keletkezett, hiszen a Megyer-hegy a 303 méteres magasságával inkább törpe hegy. Az is egyértelmű, hogy a kialakulásában nem játszhattak szerepet a gleccserek. Így hát marad a helyi névadók által ráragasztott név, amit ma már mindenki megszokott, elfogadott és nagyon szeret, ahogy az egész jelenséget is.

Európai hírnév a Megyer-hegynek és a malomkőfaragó mestereknek


A hegy képződése során a vulkáni kitörésekből izzó ár zúdult le a lejtőkön, majd ebből összetömörödött, összesült riolittufa képződött. A vulkáni működés következő fázisában forró vizes oldatok járták át a kőzetet és azt jelentősen átalakították. A horzsaköveket elmállasztották, és azok kipotyogtak a kőzetből. Így alakult ki a lyukacsos, darázsköves szerkezet. A kovasavas oldatok pedig, melyek átjárták a riolittufát, megnövelték a kőzet keménységét. A darázsköves szerkezet és a nagy keménység ezt a kőzetet nagyon alkalmassá tette arra, hogy malomköveket faragjanak belőle. A bányászat a 15. században kezdődött, és egészen 1907-ig tartott. Híres, jó minőségű termék volt a „pataki malomkő”, amely gabona vagy ásványok őrlésére is kiválóan alkalmas volt.

Az egykori bánya ma

Amit ma a bányaudvarra érkezve látunk, az emberi tevékenység következménye. Nem is akármilyen munka eredménye! Képzeljük csak el, hogy közelítőleg 600 évvel ezelőtt a Megyer-hegy teljesen szabályos alakú vulkáni kúp volt, amint a körülötte látható többi zempléni hegy is. Ha a mai sziklafalak között állunk és körbe tekintünk, akkor tudnunk kell, hogy minden, ami a hegy gyomrából hiányzik, azt emberi (kis részben állati) erőfeszítés eredményeképpen termelték ki. A bánya közel 500 éves működése során nem voltak erőgépek, motoros eszközök és szállítójárművek, sőt még a robbantást sem tudták alkalmazni, hiszen a malomkő alapanyaga a nagy méretű, stabil szerkezetű kőtömb volt. A kitermelés kézi erővel, esetleg lovak, kötelek, csigák és ékek használatával volt lehetséges. A kitermelt több tízezer köbméternyi kőzet csekély része volt alkalmas a malomkő készítésére, hiszen a vulkáni tevékenység különböző mértékben alakította a riolit tufa szerkezetét. A morzsalékos alapkőzet és a föld meddődombokban került elhelyezésre a bánya minden szegletében. Valamennyi ott található kisebb-nagyobb halom ilyen meddőanyagot rejt, ezek révén alakult ki a bányaudvar domborzata. A dombokat az évszázadok során már benőtte a növényzet, ettől lett izgalmas a bányaudvaron tett kalandozás. A hegy tetején található talaj szerkezetéből pedig arra következtethetünk, hogy a hegy korábbi természetesen kialakult magassága is némileg növekedett az ott elhelyezett meddőrakásoknak köszönhetően. A felhagyott bányában összegyűlt a csapadékvíz, így egy mesterséges eredetű tó jött létre. A legmagasabb oldalfalak 40 méter fölé emelkednek, a víz mélysége pedig meghaladja a 6 métert. A tó vize első látásra nem tűnik tisztának, de a víztükörhöz lesétálva láthatjuk, hogy a szürkés árnyalat ellenére a víz tiszta. Sajnos a környéken nem ismerünk olyan forrást, ami a víz utánpótlását és természetes tisztulását folyamatosan biztosítani tudná, így marad a csapadékvíz, amit a bánya tölcsérszerűen összegyűjt. Ennek köszönhető, hogy aszályos években a víz szintje akár fél méterrel is csökkenhet. A víz törött szürke színének további oka a benne lebomló tölgyfalomb avariszapja, ami a tó fenekét összefüggően borítja, szürkés árnyalatot mutatva a felszínről szemlélődő számára. A víz tehát ezért nem kék, ahogyan ezt a légifotók alapján sokan feltételezik, az a visszatükröződő kék égnek köszönhető. A víz minőségét a benne megbújó élővilág bizonyítja: napos időben nagy csapatokban láthatunk különböző növényevő halrajokat és gazdag a víz növényvilága is, a természet az úr, amíg vigyázunk rá, hogy ez így maradjon! Maradjon így!

Hacklink

Betnbet

Hacklink

Hacklink

Hacklink

Hacklink

Betwooon

nakitbahis güncel giriş

hacklink panel

hacklink

Hacklink

Marsbahis

Marsbahis

Rank Math Pro Nulled

WP Rocket Nulled

Yoast Seo Premium Nulled

Elementor Pro NULLED

Hacklink satın al

Hacklink

Hacklink

Duplicator Pro Nulled

WP All Import Pro Nulled

WPML Multilingual Nulled

Hacklink

Betebet

Hacklink

Hacklink

Nulled WordPress Plugins and Themes

https://nulledplugintheme.com/

marsbahis

hacklink

Taksimbet

Marsbahis

Bahsine

Marsbahis

Tipobet

Betmarlo

başakşehir escort

Hacklink

Hacklink

Hacklink

Marsbahis

hacklink

Hacklink

Nulled WordPress Themes Plugins

Marsbahis

Hacklink

Hacklink

Hacklink

Hacklink

Hacklink satın al

Marsbahis

cialis fiyat

nude

Marsbahis

Betpas

Trendbet

Restbet

runtobet

slot siteleri

ataşehir escort

betebet

먹튀검증

Marsbahis

Marsbahis

Deneme Bonusu Veren Siteler

Hacklink

Betpas

cialis fiyatları

Hacklink

Hacklink

Hacklink

1