A Bányaudvarban képzeletben akár évszázadokat is visszaugorhatunk az időben, hogy a híres sárospataki malomkőgyártás nyomába eredjünk, még mielőtt „beöltöznénk” a Via Ferrátához.
Ma körbenézve nehéz elhinni, hogy a Megyer-hegy 600 éve még teljesen szabályos vulkáni kúp volt, majd aztán a hegy gyomrát tulajdonképpen kibányászták. Az itteni kő ugyanis a középkori malomkövek alapanyaga lett, a korabeli okleveles adatok szerint már az 1440-50-es években zajlott itt bányászat, amely rengeteg embernek adott munkát. Az innen kinyert, nagy méretű, stabil kő alapozta meg aztán a sárospataki malomkövek hírnevét. A termelés a Megyer-hegyen egészen a 19. század közepéig tartott, majd ezt felváltotta a botkői, illetve a királyhegyi kovamalomkő-bánya. Az egykori bánya által hagyott 150 méter hosszú, 50 méter széles és szintén 50 méter mély vájatot aztán szép lassan feltöltötte az esővíz és tengerszem-szerű tavacska keletkezett itt, amelynek mélysége eléri a hat métert, de természetes forrás híján az elpárolgó víz pótlását is a csapadékból nyeri, így aszályosabb években mélysége csökkenhet. A malomkőbányászat „melléktermékeit”, vagyis a földet és a morzsalékos alapkőzetet meddőhalmokban helyezték el, amelyeket az idők során benőtt a növényzet – ezt láthatjuk ma is a Bányaudvarban.
A Sárospatak felől érkező látogatók útja ugyanis a Ciróka Pihenőpark után ide vezet. Ez az a hely, ahol egykoron az előkészítő és megmunkáló tevékenységek zajlottak, és itt találjuk az egykori bányalakásokat is. A mostani fejlesztések során két épület is készül: az egyik a fogadóépület és öltöző, amely útbaigazító és tájékoztatópontként is szolgál az ide érkezők számára. De itt kaphatják majd meg a Via Ferrata felszerelést is az érdeklődők, itt öltözhetnek be és itt hagyhatják majd a mászás idejére a személyes holmijukat zárt, védett környezetben. A másikban épület interaktív módon mutatja be a sárospataki malomkő használatát a kézi gabonaőrlőkkel, amelyek az egykoron itt bányászott kövekből készültek. Sárospataki lakosok által felajánlott régi eszközöket is megtekinthetünk majd, amelyek egy része még ma is működik.